Hiába hirdették hónapokig az egyetemek, mindössze 39 hallgató választotta az új tanári szakot
A Z-szak nem lett túl népszerű, hiába hirdették az egyetemek.
A Z-szak nem lett túl népszerű, hiába hirdették az egyetemek.
Két látszólag nagyon különböző, ám valójában meglepően közeli rokon többsejtű csoport, az állatok és a gombák evolúciós eredetét vizsgálták nemzetközi együttműködés keretében az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Biológiai Fizikai Tanszékének kutatói.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem kutatóinak friss tanulmánya két forgatókönyvet vázolt fel a következő évtizedekre, és egyik sem túl rózsás.
Az egyetem tárgyal az energiaszolgáltatókkal, a jövő évi költségvetésükből fog kiderülni, milyen lépésekre kényszerülnek.
Az alvási orsók, vagyis az alvás során észlelhető rövid, gyors ritmusú agyműködési szakaszok vándorlásának nyomon követésével egy új agykérgi érési folyamatot fedeztek fel az ELTE kutatói, akik alvás közben vizsgálták serdülő korban lévő fiatalok agyi aktivitását.
Az európai mezőgazdasági területek közel felén lényeges mértékben szárazabb lett a talaj az utóbbi évtizedekben, állapították meg magyar kutatók. Részben ennek az eredménye, hogy északabbra tolódott a gabonatermesztés súlypontja, a háttérben pedig felsejlik a klímaváltozás. Mindez a hazai gabonatermesztés szempontjából is kockázatot jelent, de a kutatóknak van ötlete, amivel az idei rendkívüli aszály hatásai is mérsékelhetők, és amihez hasonló megoldás alig pár hete már Európai Uniós szinten is körvonalazódik: az árterek visszaadása a folyóknak.
Nem a mobilozástól lesz hiperaktív a gyerek, hanem fordítva, az izgő-mozgó gyerek többet fog mobilt használni – derül ki az ELTE Etológia Tanszéken működő Alfa Generáció Labor legújabb kutatásából, amelyben a viselkedésproblémák és a túlzott digitális eszközhasználat összefüggéseit vizsgálták a kutatók.
Három, a tudomány számára teljesen új, nyolcvanötmillió éves darázsfajt fedeztek fel az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) kutatói Ajka közelében.
Az aszályhelyzet halasztást nem tűrő megoldást követel az európai mezőgazdaság súlyos helyzetére és talajnedvesség rekonstrukciójára – figyelmeztetnek az ELTE kutatói, akik aszálytérképükön mutatják be Európa legkritikusabb területeit, amelybe Magyarország is beletartozik.
A legnépszerűbb egyetem 2022-ben is az ELTE.
Csütörtökön adatta be magának a negyedik koronavírus elleni oltást Karikó Katalin, akit pénteken az ELTE díszdoktorává avattak. A tiszteletére rendezett szimpóziumon a világhírű magyar biokémikus azt is elmesélte, miért volt hasznos a munkájában, hogy gyerekként disznóvágásra járt, és miként vélekedik az oltással kapcsolatos tévhitekről. Riporterünk és videós stábunk is ott volt, meghallgattuk és kicsit faggathattuk is.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) új tanszékén olyan kutatások zajlanak majd, amely a jövő iparát szolgálhatja ki.
A kutyáknál az öregedés során inkább mennyiségi és nem minőségi változások zajlanak a génkifejeződésben – derült ki az ELTE etológusainak legújabb kutatásából, amelyben azt vizsgálták, hogy miként változik az örökítőanyag aktivitása a kutyákban az életkorral.
Az ELTE egyedülálló kísérleti berendezése lehetővé tette, hogy a kutatók érzékeljék a világ legkisebb földrengéseit.
Ismét az ELTE-re jelentkeztek a legtöbben, közel kétszer annyian, mint a lista második helyezettjére. A reménybeli hallgatók száma elmarad a tavalyitól.
A világszínvonalat képviselő kvantumhardvert közösen vásárolta meg az ELTE két kutatócsoportja a Kvantuminformatika Nemzeti Laboratóriumban folyó munkájukhoz. Az eszköz mind az alap-, mind pedig az alkalmazott kutatásban versenyképessé teheti a magyar kutatócsoportokat a nagy horderejű, interdiszciplináris innovációk területén.