Orbán sajtófőnöke szerint Macron "Nyilván rosszul emlékszik"
Egy hosszú este még nehezebb utóélete.
Egy hosszú este még nehezebb utóélete.
Mi a jó abban, ami az EU-csúcson történt, és mi a rossz? A világlapok beszámolói sokszínűek, de mindegyikben Orbán Viktor áll a fókuszban, és sokat emlegetik a magyar miniszterelnök kivonulását a tárgyalóteremből, miután a Olaf Scholz német kancellár azt javasolta neki, hogy kávézzon egyet. Nemzetközi lapszemle.
Hogy a magyar kormányfő megtorpedózta Ukrajna anyagi megsegítését, az csak aláhúzza, mekkora a veszély, hogy még jobban széttöredezik, illetve megbénul az Unió. Ezt fejti ki a Financial Timesban megjelent szokásos elemzésében a neves bolgár politológus, akinek véleményét rendszeresen kikéri a világsajtó.
A szlovák miniszterelnök szerint akkor sincs semmi veszve, ha nem születik meg januárban sem a megállapodás.
A francia államfő és a német kancellár is megerősítette azt a forgatókönyvet, hogy a magyar miniszterelnököt kiküldték a teremből, amikor Ukrajnáról szavaztak. Van azonban még egy dolog, aminek a megoldásához szükség lenne Orbán együttműködésére – valahogy.
Nem ritka, hogy nem vesz részt egy uniós állam- és kormányfő az EU-csúcson, az azonban egyedi, hogy valaki csak egy napirendi ponttól marad távol, és nem is képviseli senki.
El is fogadtuk Ukrajnát, meg nem is, vétóztunk, meg nem is? Zsarolt, vagy éppen gesztust tett Brüsszelnek a miniszterelnök, és milyen kiskapukat hagyott nyitva, hogy a magyar kormánypropagandának se kelljen pánikba esnie a magyarázkodás miatt? Kollégánk, Gyükeri Mercédesz Brüsszelből követi az EU-csúcsot, közéleti podcastunkban pedig elmagyarázott mindent, amit tudni érdemes az elmúlt nap eseményeiről.
A magyar kormány évekig külpolitikai érdekek mentén osztogatta szakajtószám a fuvarengedélyeket EU-n kívüli országoknak, a magyar fuvarozók érdekeit figyelmen kívül hagyva. Immár látszik szándék a változtatásra, de most az Unió engedte be korlátozás nélkül az olcsón dolgozó ukrán fuvarozókat.
Orbán nemcsak Ukrajna pénzügyi finanszírozását, hanem az illegális migráció elleni küzdelemre vagy az európai versenyképesség javítására szánt forrásokat is blokkolta. És ezen a téren is egyedül maradt.
Számos nemzetközi lap foglalkozik azzal, mi történt az elmúlt napokban az EU-csúcson, különös tekintettel Orbán Viktor döntéseire. A Le Monde Ausztria és Magyarország nyugat-balkáni nyomulásáról ír. A Le Figaro a "titokzatos Orbán–Putyin-viszony" hátterét elemzi. Az olasz Külpolitikai Intézet igazgatója nem lesz Európában szélsőjobbos söprés, ám a jövő évi amerikai elnökválasztás változtathat a képen. A Project Syndicate két cikke is a lengyel belpolitika kulisszái mögé néz be. A Wall Street Journal Trump lehetséges visszatérésével foglalkozik. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Kétnapos színjáték végén Orbán Viktor új politikai fogalommal gazdagította a világot: a konstruktív megfutamodással. Egy célját ezzel mindenképpen elérte: most róla beszél mindenki az annyira lenézett nyugati világban. Vélemény.
Magyarország világossá tette Bulgária számára, hogy megvétózza az ország schengeni tagságát, ha huzamosabb ideig fenntartja a földgáz szállítására vonatkozó büntetővámot - mondta a külgazdasági és külügyminiszter a Facebook-oldalára szombaton feltöltött videóban.
Újabb részletek a híres kislisszolásról.
Megalapozott a döntés, hogy Magyarország megkapta a befagyasztott EU-s pénzek egy részét, vagy Ursula von der Leyenék kínos módon megalkudtak, teszi fel a kérdést a lap szerzője.
A miniszterelnök politikai igazgatója szerint nem is zsarol a magyar kormány.
A német lap szerzője szerint Orbán Ukrajna EU-csatlakozásának megkezdése ügyében hozott döntése nyomán "Putyin, a háború felelőse nem jutott korai karácsonyi ajándékhoz".
"Az elkövetkező évek során legalább 70 egyhangú határozatra lesz szükség ahhoz, hogy jóváhagyják Ukrajna uniós csatlakozását" – írta az X-en a miniszterelnök politikai igazgatója.
"Történelmet azok írnak, akik nem fáradnak bele a szabadságért való küzdelembe" – írta Volodimir Zelenszkij az X-en.
Az Alaptörvény elfogadása óta a legfontosabb igazságügyi reformot hajtotta végre Magyarország, ennek köszönhető, hogy az Európai Bizottság hozzájárult a kohéziós alapok kifizetését gátló blokkolás feloldásához – mondta el magyar újságírók előtt Didier Reynders jogállamiságért felelős uniós biztos. De azt is világossá tette, hogy ez még messze nem elég ahhoz, hogy az összes blokkolásnak vége legyen.
"Magyarország ebben a rossz döntésben nem kíván osztozni, és ezért Magyarország a döntéstől a mai napon távol maradt" – mondta a magyar miniszterelnök, miután lehetővé tette, hogy az EU megkezdje a csatlakozási tárgyalásokat Ukrajnával.