Elvitelre – a podcast, amelyben az adott hét legjobb HVG hetilapos és hvg360-as anyagaiból válogatunk. Csak indítsa el a háttérben, és hallgassa meg szerzőink legjobb írásait! Ezen a héten megnéztük, kikkel haverkodik Magyar Péter és Orbán Viktor az új Európai Parlamentben.
Inkább vallják magukat németnacionalistának, mint osztráknak az FPÖ tagjai. Pártelnökük arról álmodik, hogy őszre ő lehet az első bécsi “népkancellár”. Most induló sorozatunkban bemutatjuk a Fidesz új szövetségének, a Patrióták pártcsaládjának tagjait. Elsőként az Osztrák Szabadságpártot, amely az ID frakcióját otthagyva állna össze Orbánékkal.
Bűnösnek találta a bécsi bíróság Ausztria volt kancellárját hamis tanúzás vádjában. A nyolc hónapos felfüggesztett börtönbüntetés eltántoríthatja Sebastian Kurzot a politikai visszatéréstől.
Egyszerű és radikális megoldást ígérve még a saját érintettségével induló korrupciós botrányt is saját javára tudta fordítani az Orbánra példaképként tekintő osztrák szélsőjobboldali Szabadságpárt – erről szóló elemzést tett közzé a Politico hétfő reggel.
A déli magyar határról tudósít a francia Le Figaro. A menekültek harmadik országba „kiszervezéséről" ír az Economist. A Daily Telegraph szerint Franciaországban nagy baj van a bevándorlók integrációjával. Az európai szélsőjobb térnyerésével és annak tanulságaival foglalkozik a Wall Street Journal és a Frankfurter Rundschau is. A közel-keleti térség jelenlegi, a szokásosnál is bonyolultabb helyzetét elemzi a New York Times. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
A svédek felvétele a vilniusi NATO-csúcs sikere. Mit kapnak a törökök, amiért belementek? És mikor dönt a magyar parlament? Az USA felülvizsgálhatja viszonyát Izraelhez. Az osztrák kancellár koalíciót kötne a szélsőjobboldali Szabadságpárttal, de csak ha annak más lesz a vezetője. Válogatás a világsajtó írásaiból.
Továbbra is vezető téma a nemzetközi sajtóban az EU-s menekültügyi vita, a magyar és a lengyel kormány fellépése, és annak lehetséges következményei. Több lap is foglalkozik az oroszországi puccskísérlet utáni helyzettel: Putyint nem szabad leírni, de kérdés, hogyan alakulnak a rendszeren belüli erőviszonyok. Az orbáni modell felé közelít Ausztria. Macronnak sürgősen reformokat kell bevezetnie, hogy úrrá legyen a franciaországi helyzeten. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Sokan érzik úgy, hogy miközben török polgártársaik Ausztriában élvezik a demokratikus társadalom előnyeit, a gazdaság virágzását, a jóléti rendszert, szavazatukat az autokrata török elnöknek adják. Mások szerint „nem eszik olyan forrón a kását", azok, akik az előző este hangosan Erdogant ünnepelték, másnap reggel annak rendje és módja szerint munkába mentek.
Elvitelre - a podcast, amelyben az adott hét legjobb HVG hetilapos és hvg360-as anyagaiból válogatunk – csak indítsa el a háttérben és hallgassa meg szerzőink legjobb írásait! Ezen a héten előretör a kendőzetlen orosz propaganda a magyar lakájmédiában, a szélsőjobboldal Ausztriában, és a finn-amerikai csapatok a NATO-hadgyakorlaton.
Kancellárságra tör Ausztriában az erősödő szabadságpárt élén Herbert Kickl, a néppárt a vele együttműködés fügefalevelét keresi, a szocdemek pedig új vezetővel próbálnak élre törni.
A Der Standard elemzője szerint a tekintélyuralmak képesek tanulni a történelemből, így nem is igen emlékeztetnek a XX. század diktatúráira. A Neue Zürcher Zeitung azt írja, a szlovákiai Kuciak-gyilkosság ügyében hozott ítélet gyengíti a jogállamba vetett hitet. A Wall Street Journal Elon Musk egyre szorultabb helyzetéről ír, míg a Washinton Post kifejti, a következő amerikai választás egyik kulcskérdése lesz Joe Biden életkora.
A történelem során mindig felsültek azok a konzervatívok, akik azt hitték, hogy a maguk malmára tudják hajtani a szélsőjobb zavaros vizét, írja Hans Rauscher osztrák belpolitikai elemző.
Az FPÖ-vezető Herbert Kickl és társai Orbán illiberalizmusát követik, történelmileg a nemzeti szocializmus hagyományait viszik tovább, írja Martin Amanshauser osztrák író-újságíró.
A Szabadságpárt vezetője, Herbert Kickl május 1-jén egy linzi sörsátorban már győzelemittas beszédet tartott.
Bekövetkezett, amitől az alsó-ausztriai miniszterelnök, Johanna Mikl-Leitner rettegett: hatalmasat bukott a vasárnapi helyhatósági választásokon a jobboldali Osztrák Néppárt. Mikl-Leitner a kudarc miatt Bécsre mutogat.
A 2017-ben történt és 2019-ben napvilágra került Ibiza-ügy következményei máig nyúlnak. Szerzőnk annak járt utána, mi történt azóta ügy főszereplőivel, különös tekintettel a történések epicentrumában álló volt alkancellárral, Heinz-Christian Strachéval. Fordulatokban gazdag események követték egymást.
Egy múlt héten robbant hamis tanúzási ügy miatt kezdeményeztek bizalmi szavazást Sebastian Kurz ellen. Az osztrák ellenzék többsége elutasította a felvetést, megvárnák az ügyben zajló vizsgálat végét.
Folytatódik a külügyminiszteri körút: a politikus ezúttal az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) vezetőjével, Norbert Hoferrel találkozott Bécsben.
Állítólag azt kéri egykori pártjától, hogy vegyék vissza.
Az előrehozott választás közeledtével továbbra is a Sebastian Kurz vezette Osztrák Néppárt az esélyes a győzelemre, ám nem biztos, hogy egyszerű dolog lesz koalíciót összekovácsolni.
