Elbukott az osztrák kancellár elleni bizalmatlansági indítvány

Nem csatlakozott a többség a bécsi parlament hétfői rendkívüli ülésén az ellenzéki Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) által Sebastian Kurz kancellár (Osztrák Néppárt, ÖPV) ellen benyújtott bizalmatlansági indítványhoz. Mivel egyetlen másik ellenzéki párt sem támogatta a kezdeményezést.

A bizalmatlansági indítványt azt követően kezdeményezték, hogy az osztrák gazdasági és korrupciós ügyekkel foglalkozó ügyészség (WKStA) a múlt héten hamis tanúzás gyanújával indított vizsgálatot a kancellár ellen. Az ügyben az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (SPÖ) és a szintén ellenzéki Liberális Fórum (NEOS) tett feljelentést, a gyanú szerint Kurz az Ibiza-botrány feltárásával megbízott parlamenti bizottság előtt hazudott.

Kurz már az ügy kirobbanásának napján, múlt szerdán - és azóta többször is - hangoztatta, elképzelhetetlennek tartja, hogy elmarasztalják az ügyben. Mindig ügyelt arra, hogy az igazsághoz hűen válaszoljon.

Az Ibiza-vizsgálóbizottság feltételezett korrupciós ügyekre, így például pártadományok politikai döntésekre gyakorolt hatásaira próbál fényt deríteni, amelyek Sebastian Kurz 2017 decembere és 2019 májusa között hivatalban volt néppárti-szabadságpárti koalíciós kormánya idejére nyúlnak vissza.

Az ellenzék által beterjesztett panasz szerint Kurz és kabinetfőnöke, Bernhard Bonelli a parlamenti bizottsági meghallgatáson tagadták, hogy háttéralkuk lettek volna a szintén a kancellár bizalmasának számító Thomas Schmidnek az ÖBAG állami holding élére történt kinevezésekor. A NEOS azt állítja beadványában, hogy az ügyészségnek rendelkezésre állnak azok a "csevegési naplók", amelyek ennek ellenkezőjét bizonyítják.

Egyes - Kurztól, Schmidtől és Gernot Blümel akkori kancellária-, jelenlegi pénzügyminisztertől származó - üzenetek már korábban kiszivárogtak az osztrák sajtóban. Az üzenetváltás azt a benyomást kelti, hogy az ÖVP-ben már néhány hónappal a független ÖBAG Felügyelő Bizottság 2019 márciusi személyzeti döntését megelőzően biztosak voltak Schmid jövendőbeli szerepét illetően.

Az ügy pikantériája, hogy a kancellár elleni bizalmatlansági indítványt az FPÖ frakciója kezdeményezte, melyhez a másik két ellenzéki párt, az SPÖ és a NEOS sem csatlakozott, pedig eredetileg e két párt feljelentése nyomán indult el a Kurz elleni ügyészségi vizsgálat. Utóbbiak úgy vélik, a bizalmatlansági indítvánnyal meg kell várni, lesz-e vádemelés a kancellár ellen.

A közel háromórás tanácskozás során az ellenzéki pártok ugyan hevesen támadták a kancellárt, de az FPÖ bizalmatlansági indítványa nem talált támogatókra.