Mesterházy Attila szerint a kormányülésen és a Fidesz-KDNP frakciószövetség ülésén született döntések nyomán igazságtalanabbá válik a választási rendszer, "szétcincálják" a bírósági rendszert és romlik majd az önkormányzatok helyzete is.
Bár a legfőbb érintett, Tarlós István nem volt jelent a Fidesz–KDNP frakciószövetség hajdúszoboszlói ülésén, a képviselők a kerületi polgármesterek kezdeményezésére megtárgyalták a budapesti közigazgatás átszervezésének ügyét is. Lázár János frakcióvezető pénteki tájékoztatóján azt mondta, a vitás kérdéseket még nem zárták le, de az már biztos, hogy nem lesz önálló Budapest-törvény. A végső szót a kerületek és a főpolgármester közötti vitában a kormány fogja kimondani.
Az MSZP szóvivője szerint az emberek hozzáértő kormányzást és nem újabb, több százmillió forintos "látszatkonzultációkat" várnak a kabinettől.
Bár a minisztercserék kizártak, kemény politikai szezon vár ősszel a második Orbán-kormányra, amely eddigi gazdaságpolitikájának kiigazítására kényszerülhet. Mindez politikai gátszakadást hozhat, ám az ellenzék sem képes túllépni árnyékán. Az MSZP a megszorításokkal csak a saját korábbi megszorító politikáját állíthatja szembe, a Jobbik a maga szélsőségeivel küzd, az LMP pedig erőtlen és puha. Török Gábor a hvg.hu-nak elemzett.
A kormány hétfő-kedden a Velencei tó melletti Lovasberényben dönt az őszi költségvetési lyuk befoltozásáról, majd a Fidesz képviselőcsoportja Hajdúszoboszlón tanácskozik, a sarkalatos törvénycsomagról, a választójogi reformról, a bíróságok átalakításáról és az összeférhetetlenségről. A nagyobbik kormánypárt alelnöke és frakcióvezetője is nehéz vitákra számít.
Ha az Alkotmánybíróság hétfői ülésén nem születik döntés a nyugdíjkasszákról, akár szeptember végéig is kitolódhat a döntéshozatal, és a júliusban megszövegezett első határozattervezetet már a Fidesz-KDNP által jelölt öt új bíró és véleményezni fogja. A hvg.hu információi szerint szinte kizárt, hogy hétfőn nyugvópontra jut a vita.
Teljesen új államfői szerepkört alakított ki az elmúlt egy évben Schmitt Pál. Míg elődei – különösen Sólyom László – gyakorta nyúltak a politikai és alkotmányossági vétó eszközéhez, Schmitt eddig minden eléje kerülő törvényt aláírt. Az államfő már megválasztásakor jelezte, együtt fog működni a kormánnyal. Orbán Viktor pontosan ezért ragaszkodott a személyéhez, és tavaly május-júniusban kemény csatákat vállalt a saját pártjával és a jobboldali értelmiséggel Schmitt megválasztásáért. Egyéves az „álamfő” – összeállításunk első része.
Érthetetlennek és megalázónak tartják a hvg.hu-nak nyilatkozó KDNP-s képviselők Lázár János fideszes frakcióvezető kereszténydemokratákat rendre utasító, hétfőn publikált interjúját. A kisebbik kormánypárt képviselőcsoportját vezető Harrach Péter szerint a KDNP soha nem zsarolta a Fideszt, mindössze kiállt nézetei mellett. Mások azért tartják furcsának Lázár kijelentését, mert a Fidesz frakcióvezetője maga is tagja a kereszténydemokrata mozgalomnak. A két párt viszonya távolról sem feszültségmentes, az elmúlt egy évben a parlamenti vitákban rendszerint a KDNP maradt alul.
Az első magyar köztársaság, az úgynevezett „népköztársaság“ elnökének, a balszerencsés sorsú nagykárolyi Károlyi Mihály grófnak a szobra – legalábbis egyelőre – megmenekült. Az Országgyűlés 39 igen, 307 nem arányban utasította el a Jobbik-frakció módosító javaslatát, amelyet a szélsőjobboldali párt a Kossuth tér rekonstrukciójáról szóló határozati javaslathoz nyújtott be. Paár Ádám, a Méltányosság Politikaelemző Központ elemzőjének írása.
Frakcióülésen értékeli a keddre virradó éjszaka befejeződött parlamenti időszakot a Fidesz-KDNP.
A Századvég június végén készített közvélemény-kutatásának tanúsága szerint átrendeződés jelei érzékelhetők a pártpolitikai térben: az LMP erősödik, az MSZP támogatottsága pedig gyengül a teljes népességben.
A párt Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei választmánya azt kéri a város Fidesz-KDNP-s többségű önkormányzati közgyűlésétől, hogy a tervezett létszámleépítést vegyék le a napirendről.
A fideszes és KDNP-s képviselők szerint a címzetes főjegyző a tevékenységét általánosságban nem a közgyűlés hatékony működése, hanem Botka László (MSZP) polgármester támogatása érdekében végezte.
Megszavazták Áder János választójogi koncepcióját, megmarad az egykulcsos adórendszer, létrehoznak egy önálló bírói igazgatási hivatalt, ősszel pedig újabb konzultációba kezd az Orbán-kormány. Az általános iskolák és gimnáziumok fenntartása és működtetése állami kézbe kerülhet, ahogyan a járó- és fekvőbeteg-ellátás is. A Fidesz–KDNP-frakció jelenleg Hajdúszoboszlón ülésezik, az eseményről a hvg.hu folyamatosan tudósít. Összefoglalónk.
Gazdasági kérdések, továbbá az új választójogi, igazságszolgáltatási és önkormányzati rendszer is témája lesz a Fidesz-KDNP ma kezdődő, háromnapos évadnyitó frakcióülésének.
Bár a kormánypártok fővárosi politikusai tavasszal harcot hirdettek a legálisan beszerezhető, gyorsan terjedő kábítószerek ellen, Budapesten egyelőre csatát veszítettek: a „törvényes” drogokat és kiegészítőket árusító Amsterdam nevű bolthálózat a hetekben újra megnyitotta üzleteit. A napokban bemutatott új nemzeti drogstratégia sem tud mit kezdeni a dizájnerdrogokkal, pedig hatásuk sokkal erősebb és kiszámíthatatlanabb, mint egyes illegális szereké. Riport a budapesti herbálboltokról.
Az MSZP szerint a Fidesz-KDNP szövetség tagjai igencsak hadilábon állnak a tényekkel. Ezt az ellenzéki párt Rétvári Bence KDNP-alelnök szerdai nyilatkozatára reagálva közölte az MTI-vel.
Csak remélhetjük, hogy immáron a Fidesz-KDNP is rájött arra, hogy sem a jogalkotásban diktált tempó, sem az egyes jogszabályok megalkotásának módja, sem pedig az egyes törvények iránya a továbbiakban nem tartható. E belátást talán az is segítheti, hogy ha tovább folytatják a „fékevesztett” jogalkotást, akkor könnyen lehet, hogy nem egy vizionált ellenzéki összefogás, hanem az összetákolt jogrendszer fog rájuk omlani. Antal Attila, a Méltányosság Politikaelemző Központ elemzőjének írása.
Az új alkotmány elfogadása után ellenzéki körökben megindult a vita arról, hogy a Fidesz esetleges jövőbeni veresége után a leendő kormányzat miképpen tud együtt élni az új alaptörvénnyel, hogyan tudja korrigálni annak demokráciaromboló elemeit. A diskurzusok során többféle forgatókönyv született: van, amelyik alkotmányellenes „trükkel” szállna harcba, mások az alkukban hisznek, s vannak, akik a kétharmad megszerzésében.
Az MSZP szerint ha a kormány valamennyi tervezett intézkedését még a tavalyi választások előtt nyilvánosságra hozta volna, közelébe se került volna a kétharmadhoz.
