Elfogadta a török parlament a finnek NATO-csatlakozását
Finnország akár már jövő héten a NATO 31. tagja lehet.
Finnország akár már jövő héten a NATO 31. tagja lehet.
A V4-eknél Magyarország teljesen magára maradt, a NATO-ban az egyik legvitatottabb tag, az USA-val való kapcsolat a rendszerváltás óta sosem volt ennyire rossz, írja Keno Verseck, a DW szerzője.
Orbán Viktor nem is olyan régen egy új, a német–francia hatalmi tengely helyébe lépő új észak-közép-európai erőközpontról beszélt. Érdekes lesz látni – mutat rá a német lap – miként találja meg a helyét Orbán ebben a feltételezett új hatalmi térben.
A gazdasági lap szerint Orbán Viktor kezd búcsút inteni Moszkvának, mert egyre kevesebb gazdasági előnnyel szolgál a kapcsolat.
Saját követelései mellett – például: Nobel-díjat minden magyarnak! – a Magyar Kétfarkú Kutya Párt összeírta, mit várhat a svéd NATO-csatlakozás megszavazásért cserébe a Fidesz–KDNP, ha már a kormánypártok ezt nem hajlandók egyértelműen kimondani.
A NATO-bővítés témája is előkerült napirend előtt az Országgyűlésben, ahol hétfőn szavaznak a finnekről. A svéd kérelem jóváhagyásának még nincs céldátuma. Az MSZP és a Momentum élesen bírálta utóbbi döntés további halogatása miatt a kormányzatot, mire a válasz az volt, hogy a svédek kezdték.
A magyar kormány csak maszatol, nem ad érdemi indoklást, miért nem támogatja a svédek felvételét a NATO-ba. A finn tagságra is csak akkor mondott igent, amikor a NATO-bővítés ellen szintén ágáló Törökország – a parlamenti szavazás a legújabb ígéret szerint hétfőn, március 27-én lesz.
Finnország NATO-tag lesz, de nem lehet felhőtlen az öröm: a magyar kormány 10 hónapig szívatta Helsinkit, Stockholm pedig fel sem lélegezhet még. De milyen hatással volt ez Magyarország megítélésére? Mit szóltak Hende Csaba ambiciózus utazásához? És milyen helyzetben van a finn politika NATO-csatlakozás közben, választások előtt? Ezekről beszélt a Fülkében Annastiina Kallius finn antropológus, aki 10 évet élt és kutatott Magyarországon.
A házelnök azt ígérte, hogy a svéd kérvény ratifikálásában nem Magyarország lesz az utolsó.
Ari Santeri Kupsus finn műgyűjtő volt a finn köztársasági elnök személyes stylistja, vásároltak tőle ruhát szentpétervári maffiózók, szűk negyedszázaddal ezelőtt érkezett meg Magyarországra, ahol divattal, ingatlannal, kultúrával is foglalkozott. Finnként markáns véleménye van az orosz-ukrán háborúról. „Hasonló a történet, mint a finnországi téli háborúban. Az oroszok akkor is hazudtak. Putyin most négy nappal a háború előtt azt mondta, nem fogják megtámadni Ukrajnát", mondja Ari Santeri Kupsus. HVG-portré.
Orbán Viktor rossz úton halad, ha az Európai Uniót akarja zsarolni Svédország NATO-tagságának hátráltatásával – állítja Adrian Hyde-Price brit politikaprofesszor, a Göteborgi Egyetem nemzetközi- és biztonságpolitikai szakértője. A szakember szerint a svédek júliusra rendezik a vitáikat Törökországgal, annyira pedig Orbán Viktort sem tartja hülyének, hogy ezután is akadékoskodjon. Azt viszont megbocsáthatatlannak érzi, hogy a magyar kormány belpolitikai önérdekből nem akarja észlelni a biztonságpolitikai kockázatot, amit a hintapolitika eredményez.
A világ két legboldogtalanabb országa a tavalyi és idei jelentés szerint is Afganisztán és Libanon.
Az államfő reméli, hogy hamarosan ugyanilyen döntés születik a svédek kérelméről is.
A 30 NATO-tagállam közül az utolsó előttiként Magyarország megszavazta a NATO bővítését Finnországgal. A szintén NATO-tagjelölt Svédország támogatását a bizonytalan jövőbe halasztották a magyar kormánypártok – indokaik és a beígért határidők már követhetetlenek.
Az EP-képviselő szerint Orbán az európai történelem sötét oldalára löki Magyarországot, leváltani mégsem az Európai Uniónak, hanem a magyaroknak kell.
Brüsszelben úgy látják, hogy a magyar vezetés azért köti az ebet a karóhoz Finnország és Svédország NATO-csatlakozása ügyében, mert meg akarja kapni a befagyasztott milliárdokat, írja a német lap, mely Hegedűs Dániel külpolitikai szakértőt is megszólaltatja cikkében.
Ulf Kristersson csütörtökön az uniós állam- és kormányfők egyeztetésén találkozott Orbán Viktorral, a svéd sajtónak pedig korábban azt ígérte, meg fogja kérdezni a magyar kormányfőt, miért csak a finnek NATO-csatlakozásáról szavaz a magyar Országgyűlés.
A svédeknek azonban még várniuk kell. Zárószavazást tartanak a képviselők a 2023-as költségvetésről is.
Finnország kérdésében egy hét múlva szavaz a parlament.
Sauli Niinistö finn elnök vasárnap védelmébe vette, hogy hazája esetleg Svédország nélkül fog csatlakozni a NATO-hoz.