A szoros török kapcsolat főként üzleti megfontolásokból táplálkozik, írja az osztrák lap szerzője, Gregor Mayer. Egy-két Orbán-közeli oligarcha igencsak együttműködik Erdogan hasonló vazallusaival.
A szalon tavaszig tart nyitva, utána elolvad.
Hét ország, több mint 190 millió ember sorsa. 2023-ban sok fontos választást rendeznek, összeszedtünk hatot, amit biztosan megtartanak, és egyet, amit talán.
December 23-án megkezdi az időt és teret görbítő, hosszú utazását a lappföldi Mikulás. A startot élőben lehet majd online is követni.
A NATO-tag Törökország korábban azért vétózta meg Svédország és Finnország csatlakozását a szövetséghez, mert szerinte Stockholm és Helsinki a török vezetés által terroristának tartott csoportokat támogat.
De akkor vajon milyen közös témája lehetett a két vezetőnek?
Egy hónapon belül ez már a második jelentős fegyvervásárlása az északi országnak, november elején sorozatvetőket vettek.
A magyar miniszterelnök a Twitteren is megígérte Sanna Marin finn kormányfőnek, hogy az Országgyűlés jövőre dönt a finnek és a svédek NATO-csatlakozásáról. Igaz, ezt a kormány már korábban is megtette, mégsem lett belőle semmi.
Korábban Szijjártó arról beszélt, hogy Brüsszel miatt nem tudják megszavazni, mert nincs rá idejük.
Gulyás Gergely az újságírókat le tudta rázni, kérdés, Orbán is megteszi-e a miniszterelnökökkel.
A NATO 30 tagállamából 28 már el tudta fogadni Svédország és Finnország csatlakozását. Törökország és Magyarország egyelőre kéreti magát.
A kormány kitart amellett, hogy nem direkt húzzák-halasztják a svéd és finn NATO-csatlakozás ratifikálását, hanem csak úgy tűnik, és ráadásul ez is Brüsszel miatt van, de nem úgy. Azt Gulyás Gergely miniszter is elismerte, hogy az ügyben indított társadalmi vitának semmi értelme, de ez is Brüsszel miatt van. A késlekedésre adott többi kormányzati kifogás legalább ilyen átlátszó.
A valóság a jelek szerint nem tiszteli sem Orbán Viktor és kormánya elköteleződését a svéd és finn NATO-csatlakozás mellett, sem pedig Gulyás Gergely miniszter fogadkozását, hogy erről még év végéig dönt a parlament. A december 7-ig tartó őszi ülésszak napirendjén ugyanis ez a téma nem szerepel, ráadásul közben társadalmi vitára is bocsátották a kérdést, ami jogilag értelmezhetetlen.
A külügyminiszter szerint azonban nincs ok az aggodalomra, a parlament napirendre fogja tűzni a ratifikációs szavazást.
Több kormánytisztviselő is úgy nyilatkozott, hogy a hatalmi ágak függetlenségének intézménye megköti a kormány kezét, így nem tudják sürgetni a parlamentnél a skandináv országok NATO-csatlakozásának ratifikálását.
Bár a döntés megosztotta a finn kormánykoalíciót, ugyanakkor a szállítmányok újraindítása részét képezte annak a háromoldalú megállapodásnak, amit a svédek és a finnek nyáron kötöttek a NATO-csatlakozás érdekében Törökországgal.
A török ratifikálást késleltetheti az is, hogy kurd tüntetők csütörtökön a török elnököt jelképező bábut lógattak fel Stockholmban.
2019 óta nem adnak ki erre engedélyt, de kedden a török külügyminiszter azt mondta, az embargó feloldása az egyik feltétele annak, hogy Törökország támogassa Finnország NATO-csatlakozását.
Ezt Orbán Viktor jelentette be Kassán, a V4-csúcson.
Erdogan nem Brüsszelt okolja.
