A valóság a jelek szerint nem tiszteli sem Orbán Viktor és kormánya elköteleződését a svéd és finn NATO-csatlakozás mellett, sem pedig Gulyás Gergely miniszter fogadkozását, hogy erről még év végéig dönt a parlament. A december 7-ig tartó őszi ülésszak napirendjén ugyanis ez a téma nem szerepel, ráadásul közben társadalmi vitára is bocsátották a kérdést, ami jogilag értelmezhetetlen.
Erdogan nem Brüsszelt okolja.
A külügyminiszter szerint azonban nincs ok az aggodalomra, a parlament napirendre fogja tűzni a ratifikációs szavazást.
Több kormánytisztviselő is úgy nyilatkozott, hogy a hatalmi ágak függetlenségének intézménye megköti a kormány kezét, így nem tudják sürgetni a parlamentnél a skandináv országok NATO-csatlakozásának ratifikálását.
A két ország még nem döntött.
A kormány nyújtotta be a két ország csatlakozási kérelmének ratifikálását célzó javaslatot, de az Országgyűlés nem siet dönteni róla. Az MSZP gyorsított volna a menetrenden, de a kormánypárti képviselők – köztük például a külügyi államtitkár, aki amúgy támogatásáról biztosította az ötletet – inkább a halogatást választották, már másodszorra.
Tobias Billström úgy fogalmazott: semmi jele, hogy ne kapnának pozitív választ Budapestről.
Magyarország és Törökország a két olyan NATO-ország, ami még nem ratifikálta Finnország csatlakozását a szövetséghez.
Tompos Mártonnak a csütörtöki házbizottsági ülésen azt mondták, hogy azért késik a finn, svéd NATO-csatlakozás magyar ratifikálása, mert társadalmi egyeztetést kezdeményezett róla a kormány, a politikus szerint viszont ez hazugság.
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár szerint elképzelhetetlen, hogy a tagállamok ne tegyenek semmit, ha ellenséges nyomás alá kerülnek a jelölt országok.
Jövő áprilisban Finnországban lesznek választások, jelenlegi miniszterelnökük kerítést építene az illegális migráció ellen.
Az oroszokkal szembeni különutas magyar külpolitika, a török elnök felé tett gesztus vagy a Brüsszellel való alkudozás is magyarázat lehet arra, hogy Magyarország miért nem sieti el Finnország és Svédország NATO-csatlakozásának ratifikálását.
Eero Heinäluoma még a dátumát is tudja az aktusnak, szerinte ez október 24-én fog megtörténni.
Az évek során többször megrongálták a büsztöt, az önkormányzat mégis csak most döntött az eltávolításáról.
Július közepe óta vár parlamenti szavazásra a svéd és finn NATO-csatlakozás ügye, egyik kormányzati javaslatról sem döntöttek eddig. Ezt gyorsította volna meg az MSZP, javasolva, hogy már kedden voksoljanak róla, de Kövér László nem támogatta, és a kormánypárti többség is leszavazta.
Munkavállalás és tanulmányok miatt be lehet utazni.
A bevándorlás tömeges, de még nem illegális – ez azonban egy határzár elrendelésével azonnal megváltozhat.
A dán hatóságok gázszivárgást jelentettek, azt tanácsolják a hajóknak, hogy öt tengeri mérföldes sugarú körben kerüljék el a szivárgás helyét.
Tízezer számra menekülnek hazájukból azok a tartalékos állományban, vagy sorköteles korban lévő orosz polgárok, akik nem akarnak részt venni Vlagyimir Putyin orosz elnök ukrajnai „különleges katonai műveletében”. Az áradat abban a pillanatban indult meg, amikor Putyin bejelentette, részleges mozgósítással erősíti meg a hadsereget. A katonai mozgósítás már tart és úgy tűnik, ellenhatásként megindult az elnökért meghalni nem kívánók önkéntes mozgósítása is.
A finn határőrség szerint megszokott a határforgalom az orosz határátkelőkön.
