A finn miniszterelnök beszélt Orbánnal a NATO-csatlakozásról, reméli, a magyarok nem tesznek keresztbe
Magyarország és Törökország a két olyan NATO-ország, ami még nem ratifikálta Finnország csatlakozását a szövetséghez.
Magyarország és Törökország a két olyan NATO-ország, ami még nem ratifikálta Finnország csatlakozását a szövetséghez.
Tompos Mártonnak a csütörtöki házbizottsági ülésen azt mondták, hogy azért késik a finn, svéd NATO-csatlakozás magyar ratifikálása, mert társadalmi egyeztetést kezdeményezett róla a kormány, a politikus szerint viszont ez hazugság.
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár szerint elképzelhetetlen, hogy a tagállamok ne tegyenek semmit, ha ellenséges nyomás alá kerülnek a jelölt országok.
Jövő áprilisban Finnországban lesznek választások, jelenlegi miniszterelnökük kerítést építene az illegális migráció ellen.
Az oroszokkal szembeni különutas magyar külpolitika, a török elnök felé tett gesztus vagy a Brüsszellel való alkudozás is magyarázat lehet arra, hogy Magyarország miért nem sieti el Finnország és Svédország NATO-csatlakozásának ratifikálását.
Eero Heinäluoma még a dátumát is tudja az aktusnak, szerinte ez október 24-én fog megtörténni.
Az évek során többször megrongálták a büsztöt, az önkormányzat mégis csak most döntött az eltávolításáról.
Július közepe óta vár parlamenti szavazásra a svéd és finn NATO-csatlakozás ügye, egyik kormányzati javaslatról sem döntöttek eddig. Ezt gyorsította volna meg az MSZP, javasolva, hogy már kedden voksoljanak róla, de Kövér László nem támogatta, és a kormánypárti többség is leszavazta.
A dán hatóságok gázszivárgást jelentettek, azt tanácsolják a hajóknak, hogy öt tengeri mérföldes sugarú körben kerüljék el a szivárgás helyét.
Tízezer számra menekülnek hazájukból azok a tartalékos állományban, vagy sorköteles korban lévő orosz polgárok, akik nem akarnak részt venni Vlagyimir Putyin orosz elnök ukrajnai „különleges katonai műveletében”. Az áradat abban a pillanatban indult meg, amikor Putyin bejelentette, részleges mozgósítással erősíti meg a hadsereget. A katonai mozgósítás már tart és úgy tűnik, ellenhatásként megindult az elnökért meghalni nem kívánók önkéntes mozgósítása is.
Több tíz kilométeres kocsisor torlódott fel az orosz–finn határon azután, hogy Putyin orosz elnök bejelentette a részleges mozgósítást. Ez az egyetlen határ, amely még nyitva van.
A színész szobrai mellett Nick Cave kerámiáit is kiállították.
A finn miniszterelnök szerint minél nagyobb hatást ér el az Európai Unió a szankciók által, annál drágább lesz Oroszország számára a háború folytatása.
A két ország még nem döntött.
A kormány nyújtotta be a két ország csatlakozási kérelmének ratifikálását célzó javaslatot, de az Országgyűlés nem siet dönteni róla. Az MSZP gyorsított volna a menetrenden, de a kormánypárti képviselők – köztük például a külügyi államtitkár, aki amúgy támogatásáról biztosította az ötletet – inkább a halogatást választották, már másodszorra.
Tobias Billström úgy fogalmazott: semmi jele, hogy ne kapnának pozitív választ Budapestről.
Munkavállalás és tanulmányok miatt be lehet utazni.
A bevándorlás tömeges, de még nem illegális – ez azonban egy határzár elrendelésével azonnal megváltozhat.
A finn határőrség szerint megszokott a határforgalom az orosz határátkelőkön.
A két skandináv ország már beadta jelentkezését a NATO-hoz.