szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

A török ratifikálást késleltetheti az is, hogy kurd tüntetők csütörtökön a török elnököt jelképező bábut lógattak fel Stockholmban.

Svédországnak és Finnországnak „körülbelül 130 terroristát” kell kiutasítania vagy kiadnia Törökországnak ahhoz, hogy Ankara támogassa NATO-csatlakozásukat – közölte Recep Tayyip Erdogan török elnök hétfőn.

Az államfő hangsúlyozta: különösen Stockholmtól várja el, hogy hatékonyabban lépjen fel azon „terrorcselekmények” ellen, amelyek hátterében Ankara szerint főként a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) nevű kurd szakadár szervezet áll, amelyet Törökország mellett sok nyugati ország is terrorszervezetnek tart.

„Megmondtuk nekik, hogy ha nem adják át nekünk a terroristákat, mi sem tudjuk jóváhagyni NATO-csatlakozásukat a parlamentben” – szögezte le Erdogan, az Ulf Kristersson svéd kormányfővel novemberben tartott találkozóján elmondottakra utalva.

A török ratifikálást késleltetheti az is, hogy kurd tüntetők csütörtökön a török elnököt jelképező bábut lógattak fel Stockholmban. Ulf Kristersson akkor úgy vélte, Svédország NATO-csatlakozását akarták megakadályozni. Az ügyben Törökország vizsgálatot indított, tiltakozásul pedig lemondta a svéd parlamenti házelnök ankarai látogatását; Andreas Norlen így a török helyett a finn fővárosba látogatott hétfőn.

„Hangsúlyoznunk kell, hogy Finnországban és Svédországban szólásszabadság van. Ezt nem tudjuk irányítani” – mondta Matti Vanhanen, Norlen finn kollégája közös sajtótájékoztatójukon. Pekka Haavisto finn külügyminiszter a YLE helyi rádióadónak hétfőn azt mondta, szerinte Ankara követelése a "terroristák" kiadatására a múlt hét eseményeire adott reakcióként fogható fel. Ibrahim Kalin török elnöki szóvivő a hétvégén figyelmeztetett, hogy Törökországnak a közelgő választások miatt fogytán az ideje a NATO-csatlakozás jóváhagyására.

Törökországon kívül egyetlen NATO-tagállam van, amelyik törvényhozása még nem ratifikálta a finn és a svéd csatlakozást, ez pedig Magyarország. Orbán Viktor legutóbb azt ígérte finn kollégájának, hogy a 2023-as ülésszak kezdetén az Országgyűlés napirendre fogja tűzni a kérdést, hogy ez megfelel-e a valóságnak, majd meglátjuk az első félévi ülésszak kezdetén, azaz február elsején.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

HVG HVG Hetilap

Erdogan trükkjei

A választási bizottság megsértésének vádjával egy isztambuli bíróság a múlt héten 2 év, 7 hónap és 15 nap börtönre ítélte Ekrem Imamoglu isztambuli polgármestert. A verdikt egyúttal eltiltotta a politikától az ellenzéki Republikánus Néppárt (CHP) politikusát, aki az egyik esélyes kihívója lehetne Tayyip Erdogannak a jövő évi elnökválasztáson. Imamoglu várhatóan fellebbez az ítélet ellen, ami szakértők szerint azt jelenti, hogy a következő másfél évben – így a kampányidőszak idején is – a bíróságra kell járkálnia meghallgatásokra. Az ítéletben arra hivatkoztak, hogy Imamoglu három évvel ezelőtt „bolondoknak” nevezte a választási bizottság tagjait, akik az akkori polgármester-választást megismételtették. A CHP népszerű jelöltje 2019-ben azt is megnyerte, ami komoly csapást jelentett az isztambuli polgármesteri poszt régebbi betöltője, Erdogan számára. Az idén ugyancsak a politikától eltiltást és 5 év felfüggesztett börtönbüntetést kapott Canan Kaftancioglu, a CHP isztambuli szervezetének vezetője. Januárban pedig egy bíróság dönt arról, betiltják-e a szintén ellenzéki, kurdbarát Népi Demokratikus Pártot (HDP).