A gyengélkedő autó- és akkuipar, valamint az aszály húzta mélybe a gazdaságot; átlépte a bitcoin a 100 ezer dolláros álomhatárt; az európai piacokon a francia kormány bukása miatt aggódhatnak. Ez a HVG heti gazdasági összefoglalója.
Az Economist szerint lehet, hogy Giorgia Meloni lesz Európa aduásza Donald Trumpnál. Nagy hibát követett el az Unió külpolitikai főmegbízottja, írja a Die Presse. A lap egy másik cikke szerint veszélyes hatalmi űr alakul ki Európában a francia és a német válsággal. A Daily Telegraph újságírója szerint a franciaországi válság azt mutatja meg, mekkora árat követel, ha egy kormány figyelmen kívül hagyja a választók akaratát. Hal Brands politológia professzor szerint van rá esély, hogy Trump kiegyezzen Európával. Vihart kavart az EBESZ máltai közgyűlésén, hogy részt vett azon Szergej Lavrov orosz külügyminiszter. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Néhány nap múlva nevezi meg az új miniszterelnököt.
Több mint hatvan év után most bukott meg újra francia kormány egy parlamenti bizalmatlansági szavazáson. Az igazi problémát nem ez okozza, hanem az, hogy Michel Barnier miniszterelnök kudarca után sem tisztul ki a kép: a párizsi törvényhozásban három, nagyjából egyforma erejű csoport viaskodik egymással, és az éppen ellenzékben lévő két tömörülés bármikor távozásra kényszerítheti a kormányon lévő pártokat.
Giorgia Meloni és Orbán Viktor római találkozójáról ír a The Washington Post. A lap egy másik cikke szerint Trump védelmiminiszter-jelöltje alkalmatlan a tisztségre. A FAZ szerint Franciaország egy időre kiesik a megbízható partnerek sorából. Joseph Nye harvardi tiszteletbeli professzor arról ír a Project Syndicate-ben, milyen külpolitikát folytat majd Donald Trump. A merkelizmus tragédia Trump és Putyin korában, írja a volt kancellár emlékiratai kapcsán a Bloomberg. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Michel Barnier-t mindössze három hónap után váltják le, új választást azonban Emmanuel Macron francia elnök az alkotmány szerint nem írhat ki.
Őrültség volt Emmanuel Macron részéről júliusban idő előtt választásokat meghirdetni, írja a Financial Times. A Die Welt szerint az, hogy merre fordul a francia politika, a jobb- és baloldali populistáktól függ. Marine Le Pen hatalomra tör, írja a Bloomberg elemzője. Donald Trump ellentmondásos gazdaságpolitikai elképzeléseiről ír a Wall Street Journal. Ellenfelei helytelenül reagáltak Trump győzelmére, írja a Project Syndicate elemzője. A grúziai tömegmegmozdulásokról ír a Guardian és a Die Presse. A dél-koreai eseményeket elemzi a Washington Post. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Csak egy csoda mentheti meg a francia kormányt, de úgy tűnik, nincs ilyen a láthatáron. A politikai válság pedig akár mélyebb pénzügyi válság felé is sodorhatja az országot, ami megrázhatja az Európai Uniót is.
Az ország külügyminisztere szerint Csád felnőtté vált, és féltékenyen őrködik a szuverenitása fölött.
Amennyiben ez bekövetkezik, sokak szerint Emmanuel Macronnak is mennie kell.
A franciák szerint az izraeli miniszterelnök „mentességet” élvez.
Több segítséget kapnak a bántalmazott nők, de a nőjogi szervezetek szerint még többre lenne szükség.
Az ügyészség hétfőn azt kérte, hogy Dominique Pelicot kapja meg a maximális, 20 év börtönbüntetést, amiért elkábította és megerőszakolta akkori feleségét, Gisele Pelicot-t, és másokat is toborzott a megerőszakolására. Az ügyész azt mondta az avignoni bíróságnak, hogy a börtönbüntetés “egyszerre túl sok és túl kevés a cselekmények súlyosságára tekintettel”.
A kiesés szélére sodródott Nantes szurkolói nem bírtak az indulataikkal.
A francia külügyminiszter szerint a nyugati szövetségeseknek azért kell folytatniuk Ukrajna támogatását, hogy kijevi kormány az erő pozíciójából tárgyalhasson, ha elérkezettnek látja az időt a béketárgyalásokra.
A francia kormány a vártnál nagyobb költségvetési hiány miatt emelné háromszorosára a repülőjegyek után fizetendő adót.
A gyártó azután állt elő a tervvel, hogy Peking az uniós villanyautóvámra a szeszesital-behozatal megadóztatásával reagált.
Jövő héten már csak az ügyvédek beszélnek az egész Franciaországot megrázó ügy tárgyalásán.
A befolyásos politikusnak számító Rachida Dati korábban EP-képviselőként 900 ezer eurót fogadott el az autóipari konszerntől, tényleges munkavégzés nélkül.
A vád szerint a francia politikus szélsőjobboldali pártja uniós eurómilliókat használt fel jogtalanul.
