Csak egy csoda mentheti meg a francia kormányt, de úgy tűnik, nincs ilyen a láthatáron. A politikai válság pedig akár mélyebb pénzügyi válság felé is sodorhatja az országot, ami megrázhatja az Európai Uniót is.
Úgy tűnik, Michel Barnier alig három hónapos francia miniszterelnökségének szerdán délután három órakor elkerülhetetlenül vége szakad. Az EU korábbi Brexit-főtárgyalójának kormányával szemben ekkor tartják ugyanis a bizalmatlansági szavazást, amelyet várhatóan elveszít.
A francia kormány összeomlása igencsak jelentős lyukat üthet Európa szívében, hiszen Németország is választási üzemmódba lép, éppen abban az időszakban, amikor Donald Trump megválasztott amerikai elnök visszatér a Fehér Házba.
A Franciaországban kialakult politikai káosz ráadásul komoly pénzügyi válságot idézhet elő az eurózóna második legnagyobb gazdaságában, és a bizonytalanság hullámait keltheti az egész blokkban. A francia miniszterelnök eddig azért küzdött, hogy megnyugtassa az ideges piacokat és olyan költségvetést fogadjon el, amely fenntartható pályára állítja a francia pénzügyeket. Ezek az erőfeszítések, most úgy tűnik, kárba vesznek.
Barnier nem kapott volna elegendő támogatást a társadalombiztosítás finanszírozásáról szóló törvényjavaslat elfogadásához, ezért hétfőn egy vitatott alkotmányos manőverrel megkerülte a parlamentet. Válaszul az Új Népfront nevű baloldali pártszövetség bizalmatlansági indítványt nyújtott be a kormány ellen, a Marine Le Pen fémjelezte szélsőjobboldali Nemzeti Tömörülés (RN) pedig bejelentette, hogy csatlakozik hozzá. Együtt megbuktathatják a kisebbségi jobbközép kormányt.
Ha a parlament valóban leváltja Barnier-t, 1962 óta ez lenne az első alkalom, hogy egy francia kormány elveszít egy bizalmatlansági szavazást, és Barnier kormányának hivatali ideje a legrövidebb lenne 1958 óta.
A mostani helyzet közvetlen előzménye, hogy hétfőn a Nemzeti Tömörülés újabb engedményt próbált kicsikarni a kormánytól, azt kérve, hogy halasszák el a döntést a nyugdíjak inflációhoz kötött indexálásának felfüggesztéséről. Barnier azonban úgy ítélte, hogy ezt a határt nem lépheti át, egy ilyen intézkedés ugyanis több milliárd eurós további kiadással terhelné az egyébként is jelentős hiánnyal küzdő költségvetést. Ezzel véget ért a Barnier és Le Pen közötti játszma: a miniszterelnök korábban többször is engedett, visszavonta például a vényköteles gyógyszerek támogatásának csökkentésére irányuló javaslatot, a múlt héten pedig visszavonta az áram adójának tervezett emelését.
Sokak már azt is megpendítik, hogy a megszorító költségvetés nélkül Franciaország egy görög típusú válság felé tarthat. A múlt héten a francia kormány szóvivője, Maud Bregeon is utalt a pénzügyi zűrzavarra, amely Görögországot egy évtizeddel ezelőtt az európai adósságválság idején szorongatta.
Ezek a vélemények túlzónak tűnnek, a dolgok azonban tényleg gyorsan rosszabbra fordulhatnak, a politikai válság valóban nem is jöhetne rosszabbkor.
Magyarország 22 ország közül a 22. helyen áll abban a rangsorban, amelyet az alapján állítottak össze, hogy mennyire elégedettek a lakosok az egészségüggyel.
Már a Szijjártó-libling akkugyáraknak sem jut az egyedi állami támogatásokból. Az Állami Számvevőszék súlyos kritikákat fogalmazott meg e rendszerrel szemben, mert nem szolgálja a gazdaság érdekeit.
„Elértük a határt, szürkeségben mi vagyunk élen” – énekli Zentai Márk, aki a Mörk leállása óta szólóban zenél. Az új dal címe Szabadon, és a részben a Pride felvonuláson forgatott klipje a HVG-n látható először.
Azután, hogy a kormány ellenőrzést lengetett be.
A „jogosulatlan” kriptováltás bekerült a Btk-ba, azonnali hatállyal leállították.
Egészen hihetetlennek tűnő hírek, melyekről kiderült, hogy igazak. Hihető átverések. Mindkét fajtából jutott bőven az elmúlt hetekben a közösségi oldalakra.
Néhány szón, gesztuson múlt 1990-ben, hogy nem borította el Erdélyt az erőszak.
