Új orosz gázvezeték épülhet Szerbián keresztül Magyarország irányába
A beruházás akkor indulhat meg, ha a Gazprom rábólint. Kérdés, hogy az orosz földgázcég bevállalja-e a bővítést, miközben az EU 2028-ra le akar állni az orosz energia importjával.
A beruházás akkor indulhat meg, ha a Gazprom rábólint. Kérdés, hogy az orosz földgázcég bevállalja-e a bővítést, miközben az EU 2028-ra le akar állni az orosz energia importjával.
Idén is új támogató kerül a Ferencváros-mezekre, az új partner ezúttal egy globális fintechvállalat.
Ukrajnán keresztül már nem küldenek gázt, cserébe a hozzánk Szerbia felől belépő Török Áramlat csővezetéket csúcsra járatják. A régió gázelosztó központja Magyarország lett, a teljes délkelet-európai/balkáni régió függése az orosz gáztól a 2021-es szinthez képest csaknem megduplázódott. Egy friss tanulmány szerint a Gazprom ennél is többet akar, és van is még mozgástere.
Több napra kiesik a Török Áramlat.
Harmadszor is megszerezte a felmentést az amerikai szankciók alól az orosz Gazprom Neft és a Gazprom többségi tulajdonában lévő szerb olajtársaság, a Naftna Industrija Srbije (NIS) – jelentette be Aleksandar Vucic szerb köztársasági elnök az Instagram közösségi oldalon szombaton.
Az európai kivitel szinte teljesen megszűnt, a Gazprom exportrészlegén 600 alkalmazottból mára csak pár tucat maradt. Az orosz gázvállalat a részleg pár éve nagy csinnadrattával átadott szentpétervári palotájának eladását fontolgatja.
A kibontakozó világrendről és Robert Fico helyzetéről is ír a nemzetközi sajtó. Válogatásunk a világlapokból.
A távozó Biden-kormányzat által meghozott döntés miatt a Wizz Air arra kényszerült, hogy a Belgrádban állomásozó gépét ne a szerbiai olaj- és gázipari cégtől (NIS) vett üzemanyaggal tankolja fel, hanem Budapesten és Temesváron töltse fel.
Az orosz kamuállam az év elejéig ingyen kapta Moszkvától a gázt, de január elsejével a csapokat elzárták és több százezer ember maradt fűtés és melegvíz nélkül.
Átvilágító bizottsághoz fordult a román energiaügyi minisztérium az MVM Gazprommal és Roszatommal való kapcsolatai miatt. Tartanak attól, hogy orosz kézre kerül Románia vezető energiaszolgáltatója.
Az orosz óriásvállalat a magas bérköltségekre hivatkozik egy kiszivárgott levélben.
A magyar állami energiacég kivásárolja a német E.On-t Románia második legnagyobb gázcégéből. A helyi félelmek szerint, ha az üzlet lezárul, az MVM orosz gázzal fogja ellátni az ország háztartásainak csaknem felét, és ezzel nagyban erősödik Moszkva befolyása Bukarestben. A tranzakció 2025 első felében zárulhat, de még elkaszálhatják. Ennek az esélyét erősítheti az a sürgősségi rendelet, mellyel a román kormány megakadályozhatja a stratégiai fontosságú vállalatok “ellenséges” átvételét.
Január elsejével a Gazprom nem exportál tovább gázt Ukrajnán keresztül, így a magát Dnyeszter Menti Köztársaságnak nevező orosz bábállamba sem küld többet, bár ha akarna, megtehetné.
Ezután Magyarországra is csak Törökországon keresztül érkezik az orosz gáz.
Csehország, Lengyelország és a részben függetlenedő Szlovákia GDP-je is jobban nőtt a 2022–2024-es időszakban, mint a miénk, illetve a mi gazdaságunk sokkal jobban lassult a háború kitörése óta, mint az övék.
A Gazprom a tartozásokra hivatkozik, a moldávok szerint viszont politikai fegyverként használják ellenük az energiát.
A magyarországi vásárlásoknak hála Oroszország még mindig több vezetékes gázt ad el az EU-ba, mint Kínába.
Az indokoltnál sokkal több gáz áramlik az országba Szerbia felől. Ez a pluszmennyiség, úgy tűnik, újabban már lenyomja az orosz energiahordozó árát. Az MVM pedig a lap forrásai szerint olyan módszerhez nyúlhatott, amely nagyon hasonlít a 2012-es, MET-es bizniszre, ami több tízmilliárdos profitot hozott az akkor részben kormányközeli üzletemberek tulajdonában lévő cégnek.
A tizedik hónap felára már csak nagyjából félszázalékos volt. Ez már egész jó ahhoz képest, hogy Putyin a hosszú távú gázszerződésünk megkötésekor azt hazudta: a piaci árhoz képest sokkal olcsóbban fogja ellátni Magyarországot, aztán végül rendre drágábban sikerült.
A Times elemzője szerint most kellene csapást mérni Iránra, mert az leállíthatná Teherán nukleáris programját. Mindkét félnek ártana az USA–Európa-vámháború, írja a Bloomberg. A hírügynökség beszámol arról is, hogy a lengyel kormányfő azt közölte: nem engedik meg, hogy nemkívánatos körök rátegyék a kezüket az ország két fő magán-tévétársaságára. Jóformán időtlen időkig tartott, de az OMV végre eljutott odáig, hogy azonnali hatállyal felmondta a Gazprommal kötött hosszú távú szállítási szerződést, írja a Der Standard. A Time szerint Szíria az orosz terjeszkedési törekvések végének kezdetét jelentheti. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.