A hazai közállapotokat mi sem jellemzi jobban, mint hogy a magyar nyilvánosság csak az orosz közlésekből értesülhetett arról, mi volt Orbán Viktor miniszterelnök moszkvai tárgyalásának tétje. A miniszterelnök sleppjéből az ügyben illetékes Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter találkozó utáni tájékoztatójában mindössze annyi érdemi információt osztott meg, hogy a magyar küldöttség – kinek öröm, kinek bánat – hazatér.
Abban semmi meglepő nem volt, hogy az orosz fél, szerződéses kötelezettségeit teljesítve, továbbra is szállít gázt és olajat Magyarországra, illetve hogy a Roszatom nem hátrál ki Paks II. megépítéséből. A projekt persze biztosan drágább lesz a 10 éve kialkudott 12 milliárd eurónál, de az áremelkedésről egyelőre az oroszok is hallgatnak. Mint ahogy azt sem lehet tudni, hogy
Orbánnak sikerült-e annyit törleszkednie már az amerikai és az orosz elnökhöz, hogy Magyarországé, pontosabban a Molé lehessen valami azok közül az orosz olajipari érdekeltségek közül, amelyeket hosszabb távon egy tulajdonosváltás tudna kiszabadítani az amerikai szankciók hatálya alól.
Alekszandr Novak orosz miniszterelnök-helyettes nem magyarországi felhasználásra szánt tájékoztatása szerint a Kreml egyeztetett Orbánékkal ezeknek az európai objektumoknak az értékesítéséről is. A Reuters csütörtöki értesülése szerint a Mol már jelezte is az Egyesült Államok felé, hogy bejelentkezne a Lukoil egyes érdekeltségeiért, tovább gyarapítva az érdeklődők bővülő társaságát.
