Magyar a parlamentben: átfogó vizsgálat jön a gyermekvédelemben
Miniszterelnöki biztost fognak a témában kinevezni, több gyermekvédelmi vezetőt menesztettek, és kárpótlást kapnak az áldozatok.
Az Orbán-kormány és a Mol szívesen rátenné a kezét az amerikai szankciók által ellehetetlenített orosz olajipari érdekeltségekre a Balkánon, de kérdés, elég-e ehhez körbeudvarolni Trumpot és Putyint.
A hazai közállapotokat mi sem jellemzi jobban, mint hogy a magyar nyilvánosság csak az orosz közlésekből értesülhetett arról, mi volt Orbán Viktor miniszterelnök moszkvai tárgyalásának tétje. A miniszterelnök sleppjéből az ügyben illetékes Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter találkozó utáni tájékoztatójában mindössze annyi érdemi információt osztott meg, hogy a magyar küldöttség – kinek öröm, kinek bánat – hazatér.
Abban semmi meglepő nem volt, hogy az orosz fél, szerződéses kötelezettségeit teljesítve, továbbra is szállít gázt és olajat Magyarországra, illetve hogy a Roszatom nem hátrál ki Paks II. megépítéséből. A projekt persze biztosan drágább lesz a 10 éve kialkudott 12 milliárd eurónál, de az áremelkedésről egyelőre az oroszok is hallgatnak. Mint ahogy azt sem lehet tudni, hogy
Alekszandr Novak orosz miniszterelnök-helyettes nem magyarországi felhasználásra szánt tájékoztatása szerint a Kreml egyeztetett Orbánékkal ezeknek az európai objektumoknak az értékesítéséről is. A Reuters csütörtöki értesülése szerint a Mol már jelezte is az Egyesült Államok felé, hogy bejelentkezne a Lukoil egyes érdekeltségeiért, tovább gyarapítva az érdeklődők bővülő társaságát.
Miniszterelnöki biztost fognak a témában kinevezni, több gyermekvédelmi vezetőt menesztettek, és kárpótlást kapnak az áldozatok.