Szerdán bejelentette a Gazprom-csoport, hogy nem kell államosítani az amerikai szankciók által sújtott, így működésében ellehetetlenített pancsovai olajfinomítót, mert egy harmadik féllel, vagyis a szerb államtól független szereplővel tárgyalnak a finomítót üzemeltető állami NIS olajvállalatban való részesedésük eladásáról.
Továbbra sem tudni, ki lehet a harmadik fél, de a szerb sajtó továbbra is két lehetséges befutóval számol. Már ismert, hogy az egyik a Mol, a másikról eddig csak azt lehetett tudni, hogy egy arab olajcég lehet, most viszont azt írja a 444, hogy az arab vásárló anonim szerb sajtóforrások szerint az ADNOC, vagyis az Arab Emirátusok állami tulajdonában lévő Abu Dhabi Nemzeti Olajvállalat lehet.
A források szerint erről Alekszandar Vucsics szerb elnök személyesen állapodott meg Zájed Ál Nahján sejkkel, az Emirátusok elnökével:
Te is Vlagyimir Putyin barátja vagy, vedd meg, hogy ne kelljen tovább aggódnunk
– mondta állítólag, majd a források szerint már a vételárról is megállapodtak, amit azonban még az Egyesült Államoknak is jóvá kell hagynia.
A szerb állami földgázszolgáltató, a Srbijagas igazgatója, Dusan Bajatovics így vélekedett:
Szerintem a legjobb lenne, ha egy arab cég lenne. Európában a magyar Mol érdeklődik a Lukoil és a NIS-ben lévő részesedés megvásárlása iránt. Nem lehetetlen, hogy a Mollal is tárgyalhatunk.
A 444 azonban idézi a Danas című lapot is, aszerint „jelenleg a magyar Mol rendelkezik a legjobb kilátásokkal”. A lap azt állítja, hogy a szerb szakmai értékelések szerint is a magyar vállalatnak van a legnagyobb esélye a NIS-részvények megvásárlására.
A Mol esélyeit először a NIN hetilap pedzegette, cikküket korábban lapunk is szemlézte. Ebben azt írták, hogy „az oroszok a magyar Molra, azaz a magyar miniszterelnökre, Orbán Viktorra támaszkodva a jelenlegi terv szerint nekik adják el a NIS 11,3 százalékos részvénycsomagját”, illetve arról is írtak, hogy az orosz és a magyar fél közötti tárgyalások Orbán Viktor washingtoni látogatása után gyorsultak fel. A lap cikke szerint „az oroszok megbíznak a magyar Molban, azaz Orbán Viktor miniszterelnökben”.
A NIS jelenleg 44,93 százalékban a Gazpromnyefty, 29,87 százalékban a szerb állam, 11,3 százalékban pedig a Gazprom tulajdonában van, a többi részvényt kistulajdonosok birtokolják. A Mol a Gazprom csomagját venné meg, ezzel megszűnne az ötvenszázalékosnál nagyobb orosz részesedés, ezt követően pedig az USA visszavonhatja a NIS-t sújtó szankciókat.
A NIN úgy tudja, a Mol felvásárlási tervének pontosítására november 15-én moszkvai küldöttség érkezett Budapestre, és sikeres tárgyalás esetén a felvásárlás november 25-ére már hivatalossá is válna.
A 444 szerint arról, hogy a Mollal mennyire járna jól a szerb energiaipar, megoszlanak a vélemények. Goran Radosavljevics közgazdászprofesszor, a NIS–Gazprom korábbi helyettes vezetője szerint a Mol belépése ugyan rövid távon megoldaná az energiaellátás problémáját, de hosszabb távon ellenkezik a szerb stratégiai érdekekkel, mert szerinte a magyar olajvállalat csak abban érdekelt, hogy átvegye a szerb piacot, később azonban bezárhatja a pancsovai finomítót, ahogy azt a sziszekivel is tette Horvátországban, miután bevásárolta magát az INA-ba.
Bulgáriában a burgaszi finomító került hasonló helyzetbe, mint a pancsovai, itt az orosz Lukoil a tulajdonos, mely az új amerikai szankciók miatt kényszerül eladni minden külföldi érdekeltségét. Ez végül a vállalat megszűnéséhez is vezethet – a Neftochim finomító viszont ugyancsak a Mol célkeresztjében lehet.
Minderről bővebben itt írtunk:
