Halász Péter amellett, hogy a düsseldorfi Deutsche Oper am Rhein első karmestere, az idei évadtól első vendégkarmester a budapesti Operaházban, és a Zeneakadémián is elkezdett tanítani. Itthoni munkái mellett arról is beszélgettünk vele, hogy milyen hatása volt a #metoo-mozgalomnak a komolyzenei világra, és miért gondolja, hogy van jövője az opera műfajának.
Pizsama, kispárna, fogkefe – ezeket mindenki tartsa magánál, aki befekszik egy alvós koncertre. Itthon jelenleg Halász Péter producer csinál olyan zenei eseményeket, ahol az általános alvási ciklikussághoz igazított, egész éjjel szóló elektronikus zenedarabra lehet aludni vagy szenderegni. Hogy az agyunk mennyire tud pihenni zenére, és mi történik a testünkben zene hallatán, az is kiderül a cikkünkből.
A 70-es évek magyar neoavantgarde-jából sarjadt ötletből lett feszült és megindító 2020-as hazai mozifilm.
Megtiszteltetés és szerte Európában rangot ad a Magyar Állami Operaházban dolgozni - mondta az MTI-nek Halász Péter karmester, a dalszínház megbízott főzeneigazgatója, aki új tisztségében a hétfői évadnyitón mutatkozik be hivatalosan a társulatnak.
Gyerekként, 1976-ban részese lett a hazai színháztörténet egyik legnagyobb vállalkozásának: Halász Péter és alternatív társulata emigrációjának és világkarrierjének. Ma New Yorkban él és művészettel foglalkozik. Budapesten többször kiállított, ám most egy szomorú esemény, apja, a képzőművész Major János halála okán járt itt. A hvg.hu Rebecca Majorral beszélgetett.
Évtizedekig nem sokat tudott róla a hazai kultúra és közvélemény. A hazai neoavantgarde-ban indult művész 1978-ban hagyta el Magyarországot, az első magyar punkzenekar, a SPIONS tagjaként. Nyugat-Európa, Kanada, majd Amerika lett az otthona, de járt és élt tucatnyi országban. Díszlettervező, színházi rendező, író, zenekreátor. Interjúnk egy új könyve kapcsán készült; íme az I rész.
