Putyin és Hszi Csin-ping megbeszélték az iráni helyzetet és arra jutottak, a rendezésre nincs erőszakos megoldás
A két államfő megegyezett arról, hogy augusztus végén Kínában fognak tárgyalni.
A két államfő megegyezett arról, hogy augusztus végén Kínában fognak tárgyalni.
Az érintetteknek sok tízmilliárd dollárnyi törlesztést kell megkezdeniük az idén. Az adósságcsapda remek lehetőséget jelent Peking számára, hogy növelje politikai befolyását a csődbe jutott államok felett.
Szabó Bálintnak 23 napot kell a szombathelyi börtönben töltenie, amiért nem fizetett be egy 150 ezres bírságot, amit azért kapott, mert megpróbálta trombitaszóval megzavarni Hszi Csin-ping kínai elnök budapesti látogatását tavaly májusban. Elmondása szerint éhségsztrájkra készül a rácsok mögött.
Szintet lépett a Kína és Oroszország közötti együttműködés, Moszkvának pedig esze ágában sincs befejezni az Ukrajna elleni, igazságosnak tartott háborút – ezek a fő üzenetek a Vörös térről, ahol pénteken közel harminc ország vezetői vettek részt Vlagyimir Putyin orosz elnök társaságában a hagyományos győzelem napi díszszemlén.
Trump egész világ ellen indított vámháborúja a Kínával szemben eszkalálódó párbajra szűkült le, amelyben egyik fél sem engedhet politikai arcvesztés nélkül. A legnagyobb veszély a világgazdaságra és a globalizációra leselkedik, miközben a kínai ipar még csak most lendül csúcsformába.
Nyolc évtizede követett amerikai külpolitikával számol le Donald Trump, aki visszahozhatja a nagyhatalmak befolyási övezeteit, amelyek között Európa présben találhatja magát.
Hszi Csin-ping kínai államfő elnöklése az állami vezetők és a nagy techcégek szimpóziumán, valamint az Alibaba korábban évekre eltüntetett alapítójának meghívása egyértelmű jelzés, hogy a Kínai Kommunista Párt barátságosabb hangvételre váltana, és javítaná a hangulatot az ország magánszektorában.
Putyin szerint Oroszországnak és Kínának közös a gondolkodásmódja a nácizmus, a fasizmus és a militarizmus újjáéledésének megakadályozása tekintetében.
Fizikailag is naggyá tenné az USA-t a hétfőn hivatalba lépő Donald Trump, aki régi idők imperializmusát idézi fel a területi igényeivel, de valós amerikai hatalmi érdekeket fogalmaz meg a maga nyers módján.
A Der Spiegel szerint „bődületes sebességgel esik szét a világrend”. Ha Ausztriában Herbert Kickl lesz a kancellár, annak elsősorban a Kreml örül igazán, mert folytatódna Európa putyinizálódása, írja a Neue Zürcher Zeitung. Giorgia Meloni amerikai befolyásáról ír a Süddeutsche Zeitung. A Financial Times szerzője szerint a közösségi média nagy játékosai cseppet sem olyan erősek, mint amilyennek gondolják őket. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Fő szponzoruk, az Evergrande ingatlanfejlesztő cég csődje óta lejtmenetben van a csapat.
A kínai elnök úgy véli, „a Tajvani-szoros két oldalán élő emberek egy családot alkotnak”.
A kínai látogatás precedens nélküli, és most is valószínűtlen, hogy megtörténik.
Példa nélküli lenne, ha az orosz és a kínai elnök ott lenne egy amerikai elnök beiktatásán.
Most a haditengerészet egykori parancsnoka ellen folytatnak nyomozást korrupció vádjával.
A leköszönő amerikai elnök és a kínai vezető valószínűleg utoljára találkoztak. Biden azt kérte Hszitől, hasson oda Észak-Koreára az orosz-ukrán háborúba való belépés miatt.
Az amerikai elnök Japánnal és Dél-Koreával szövetkezik Kína ellen.
Kérdés, hogy Donald Trump második elnöksége milyen hatással lesz az Egyesült Államok és Kína kapcsolatára.
Néhány ponton azért át kellett írni egy kicsit a történelmet.
A határ menti feszültség csökkentése erősítheti a gazdasági kapcsolatokat India és Kína között. De ettől még fennmarad a hosszú távú versengés a világ két legnépesebb országa kapcsolatában.