Csang Ju-hsziát többek között azzal vádolják, hogy az Egyesült Államoknak adott át információkat a kínai atomfegyverekről, valamint pénzt fogadott el az előléptetésekért cserébe.
Donald Trump a vámjaival páros lábbal szállt bele az ázsiai nagyhatalomba tavaly, Peking viszont könnyedén lepattintotta az amerikai támadást, és rekordmértékű exporton túl a terveknek megfelelő gazdasági növekedést hozott össze. A felszín alatt viszont egyre súlyosbodnak a már évek óta fennálló problémák: Kína túl erősen függ a külkereskedelemtől, míg odahaza az emberek egyre kevesebbet költenek, kiszáradnak a beruházások, nem találnak munkát a fiatalok, a vészesen öregedő társadalom pedig időzített bombaként ketyeg. Viszont az amerikai elnök ámokfutása új barátot lökhet Peking karjaiba: Európát.
A volt politikus, aki most a washingtoni Georgetown Egyetem vendégtanára, a Project Syndicate-en megjelent véleménycikkében elmagyarázza, miért van Kína jó helyzetben ahhoz, hogy hasznot húzzon a Trump által okozott pusztításból.
Az újraegyesítés „megállíthatatlan” – jelentette ki a kínai elnök egy nappal az intenzív katonai gyakorlatok befejezése után.
A Tajvan melletti kiállással rég látott feszültséget keltett Kínával Takaicsi Szanae japán kormányfő, aki az ügyben élvezi honfitársai támogatását.
Egészen furcsa fordulat állt be Orbán Viktor és Hszi Csin-ping közös projektlistájának ügyében: bár kilátásba helyezték, hogy a kínaiak létrehoznak egy vasútijármű-gyárat Magyarországon, arra senki sem gondolt, hogy ennek a gyárnak a másik tulajdonosa nem magyar, hanem román lesz. A mutyi persze még mindig egy lehetőség, ami nyitva áll Lázár Jánosék számára.
Hszi Csin-ping hétfőn, a Trumppal folytatott egyeztetése alatt úgy fogalmazott, hogy Tajvan „visszatérése Kínához” Peking világrenddel kapcsolatos víziójának kulcsfontosságú része.
Az amerikai elnök viszonozta a meghívást, és „rendkívül erősnek” nevezte az amerikai–kínai kapcsolatokat.
A győzelem illúziójával tért haza Ázsiából Donald Trump, akit ott körbehízelegtek, kivéve Hszi Csin-pinget, ő megmutatta, neki is vannak adui, így alkura kényszerítette az amerikai elnököt.
A pekingi vezetőknek nincsenek álmatlan éjszakáik az Amerika mindenekelőtt program miatt, mert úgy gondolják, hogy Donald Trump pont abba az irányba tereli a világot, amelyre a kínai stratégák már jó ideje készülnek.
Merőben különböző személyiségek, de mind ugyanarra éreznek rá a saját népükben, és ugyanazt használják ki.
Érdekes pillanatok zajlottak le a kínai és a dél-koreai elnök találkozóján: a kölcsönös ajándékozás egy pontján felmerült a kínai Xiaomi készülékek biztonsága is, és bár a két elnök viccelődött a dologgal, a téma nagyon is komoly.
Westernfilmre emlékezteti a lapokat Trump és Hszi találkozója. A kérdés az: kinek rebeg meg előbb a szempillája.
Az amerikai elnök bejelentése szerint csökken a kínai árukra kivetett vám mértéke, cserébe Peking vállalásaiért. A ritkaföldfémek kereskedelme elől is elhárultak az akadályok.
A politikai apparátus és a gazdaság után a hadsereget is végleg az uralma alá hajtotta Hszi Csin-ping pártfőtitkár-államfő, aki Kína erejét is megmutatta Donald Trumpnak. Hatalmának kizárólagosságát őrzi azzal, hogy vonakodik kiválasztani a potenciális utódját.
Donald Trump a napokban többször elismételte, hogy szívesen találkozna Kim Dzsongunnal, az észak-koreai diktátor azonban egyelőre nyilvánosan nem mutatta jelét annak, hogy nyitott lenne erre.
Az amerikai elnök a hétvégén kezdi meg ázsiai turnéját, spekulációk szerint az észak-koreai diktátorral is egyeztethet.
A túléléséért küzd az iráni rezsim, amely egyszerre néz szembe fokozódó nemzetközi elszigeteltséggel, belső megosztottsággal, elégedetlenséggel és gazdasági válsággal.
Már bő 30 éve tudják Kínában, mivel fűthetnek be az ellenfeleknek: a ritkaföldfémekkel.
Az amerikai elnök azt kifogásolja, hogy a kínai kormány exportkorlátozást kíván bevezetni minden, ritkaföldfémet érintő kitermelésre.
