Bár lett volna miről, egyetlen fontos megállapodás sem született Donald Trump amerikai elnök pekingi útján. A figyelmes házigazdának bizonyult Hszi Csin-ping kínai pártfőtitkár-államfő hagyta, hogy vendége a szokásos módján kihirdesse a győzelmét, mert sokkal fontosabb volt, hogy a Fehér Ház jelenlegi gazdája végre egyenlő nagyhatalmi partnerként viselkedett vele.
Sok német cég bízik abban, hogy véget érnek az ellenük folyt nyílt támadások. A Fidesz haveri uralma után a magyaroknak elegük van a nepotizmusból. Ha Magyar Péter betartja az ígéreteit, Magyarországon nemzeti jobboldaliság váltja fel a nemzeti populizmust. Kényes kérdések is szerepelnek majd a bécsi magyar–osztrák kormányfői megbeszélésén. Nem szabad félvállról venni, hogy Trump csökkentené az amerikai katonák számát Európában. Trump zavaros politikája Kína malmára hajtja a vizet a nagyhatalmi küzdelemben. Putyin ezúttal is kettős játékot folytat. Témák és vélemények a világsajtóból.
Kétnapos csúcstalálkozóra érkezett Pekingbe Donald Trump. Hszi Csin-ping kínai elnök rögtön az elején a Tajvan-kérdéssel lombozta le az amerikai elnököt, aki szövetségest keresne a Hormuzi-szoros megnyitásához.
A kínai elnök szerint el kellene kerülni a Thuküdidész-csapdát, mert egy konfliktussal mindkét fél csak veszítene.
Leszállt az Air Force One Kínában. Trumppal utazott Elon Musk, Tim Cook és Jensen Huang is.
Az amerikai elnök már kora tavasszal találkozott volna Hszi Csin-ping kínai elnökkel Pekingben, de a látogatást a közel-keleti helyzet miatt elhalasztotta.
A Fidesz fiaskója óvatosságra intheti Hszi Csin-Pinget és a világ tekintélyuralmi hatalmait.
Az amerikai elnök alig várja, hogy találkozzon Hszi Csin-pinggel.
Donald Trump szerint a kínai fél is egyetértett abban, hogy később találkozzon Hszi Csin Pinggel.
Az amerikai elnök szerint szó sincs arról, hogy a Hormuzi-szorosnál kialakult feszültség miatt tolnák el a pekingi útját.
Az első személyes találkozáson túl nem hozott sok eredményt Friedrich Merz látogatása a kínai pártfőtitkár-államfőnél, Hszi Csin-pingnél. A kínai exportoffenzíva megállítására és a kereskedelmi deficit leépítésére nincs túl sok esély, mint ahogy jámbor óhaj Peking mérséklő befolyása az orosz–ukrán háborúra is.
A német kancellár a beszámolók szerint nagyon udvarias és mélyen egyetértő megbeszélést folytatott Hszi Csin-ping elnökkel és Li Csiang miniszterelnökkel, de úgy tűnik, a Németország számára valóban húsba vágó témákban Merz lepattant az ázsiai vezetők udvarias mosolyáról.
A legmagasabb rangú tábornok, régi szövetségese eltávolításával Hszi Csin-ping kínai pártfőtitkár-államfő tovább erősítette egyszemélyi hatalmát. A szándéka a hadsereg Tajvan elfoglalására alkalmassá tétele.
Az amerikai-indiai vámegyezmény legfőbb feltétele, hogy Újdelhi lejön az Ural-olajról. Ez nem lesz egyszerű menet, de így is a lehető legrosszabbkor jön a hadigépezetét egyre nehezebben etető Oroszországnak. Hszi Csin-ping azonban a jelek szerint most is kihúzza a bajból Putyint.
Starmer az üzleti lehetőséget, konzervatív elődjei csak a nemzetbiztonsági veszélyt látták Kínában.
Csang Ju-hsziát többek között azzal vádolják, hogy az Egyesült Államoknak adott át információkat a kínai atomfegyverekről, valamint pénzt fogadott el az előléptetésekért cserébe.
Donald Trump a vámjaival páros lábbal szállt bele az ázsiai nagyhatalomba tavaly, Peking viszont könnyedén lepattintotta az amerikai támadást, és rekordmértékű exporton túl a terveknek megfelelő gazdasági növekedést hozott össze. A felszín alatt viszont egyre súlyosbodnak a már évek óta fennálló problémák: Kína túl erősen függ a külkereskedelemtől, míg odahaza az emberek egyre kevesebbet költenek, kiszáradnak a beruházások, nem találnak munkát a fiatalok, a vészesen öregedő társadalom pedig időzített bombaként ketyeg. Viszont az amerikai elnök ámokfutása új barátot lökhet Peking karjaiba: Európát.
A volt politikus, aki most a washingtoni Georgetown Egyetem vendégtanára, a Project Syndicate-en megjelent véleménycikkében elmagyarázza, miért van Kína jó helyzetben ahhoz, hogy hasznot húzzon a Trump által okozott pusztításból.
Az újraegyesítés „megállíthatatlan” – jelentette ki a kínai elnök egy nappal az intenzív katonai gyakorlatok befejezése után.
A Tajvan melletti kiállással rég látott feszültséget keltett Kínával Takaicsi Szanae japán kormányfő, aki az ügyben élvezi honfitársai támogatását.
