Az obszervatórium szerint csütörtökön 18:15-től egy égi háromszög lesz megfigyelhető a délnyugati égbolton. Szabad szemmel a kövér holdsarló és az alatta elhelyezkedő, ragyogó Jupiter lesz látható, ami az együttállás második legfényesebb tagja lesz. Hozzájuk csatlakozik majd az Uránusz, azonban ez utóbbi megfigyeléséhez mindenképp távcsőre lesz szükség.

A Hold–Jupiter–Uránusz háromszöge a délnyugati égbolton, csütörtökön 18:15-kor

Stellarium-web.org / Svábhegyi Csillagvizsgáló

Ugyanezen az estén látványos kráterek lesznek láthatók a 40 százalékos holdfázisban a terminátor vonala mentén. A kora esti órákban a Theophilius–Cyrillus–Catharina kráter hármasa lesz észlelhető a Hold egyenlítője alatt. Ezek egy kisebb távcsővel, százszoros nagyításon már jól megfigyelhetőek lesznek.

Pénteken a Fiastyúk és a Hold együttállása nyújt majd különleges látványt. Sötétedés után, 18:30-kor a páros már egészen magasan tündököl az égen, délnyugati irányban. A Hold 22:23-kor lesz legközelebb a Fiastyúk nyílhalmazhoz.

Ekkor egy kis kézitávcsővel szemlélve a párost, a Fiastyúk csillagaitól 1 holdkorongnyi távolságra jár majd a fényes Hold. A Hold–Fiastyúk-találkozó 22:23-as fénypontját egy hatos csillaglánc is kiegészíti majd, amit szintén könnyen megtalálható lesz egy kézitávcsővel.

Az utolsó pillanatban egy magyar csillagász vette észre az aszteroidát, ami felrobbant Berlin felett

A Piszkéstetői Obszervatóriumban fedezte fel Sárneczky Krisztián csillagász azt az aszteroidát, amely mindössze néhány órával később már be is lépett a Föld légkörébe.

A jelenségről, annak megfigyelési lehetőségeiről részletesen értekezik az obszervatórium a kapcsolódó bejegyzésében.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.