Gabriel García Márquez, mint kezdő zsurnaliszta 1957-ben egy megfigyelő csoport tagjaként járt Magyarországon. Az 1982-es irodalmi Nobel-díjat elnyert kolumbiai írónak Kádár János bevallotta, hogy nem szeretik a kormányát, de az írót leginkább egy filozófia szakos prostituált beszámolója nyűgözte le. Nemrég könyv jelent meg Marquez újságírói múltjáról.
Utolsó nagy csatájára készül Orbán Viktor, aki szerint a 2014-es választások eredményétől függ, hogy beérik-e a hosszú évek óta folytatott háborús politikája, és sikeres államférfiként kerülhet-e be a történelemkönyvekbe. A Fideszben semmit nem bíznak a véletlenre, a kampánystáb által kidolgozott stratégia alapján az MSZP-t balról kell előzni, Bajnait pedig ki kell szorítani a centrumból. Ha kell, még Kádár Jánost is a zászlójukra tűzik.
Az augusztus 20-i rendezvénysorozatnak több olyan eleme is van, amit épp úgy szeretett Horthy Miklós, mint Rákosi Mátyás vagy Kádár János, de a rendszerváltáskor felemelkedett új elit sem veti meg. Az eredetileg katolikus ünnepnek számító nap akkor vált nemzeti ünneppé, amikor összevonták az „új kenyér” napjával. Ám az augusztus 20-án rendszeresen megidézett hagyományok valójában soha nem léteztek, a Horthy-korszakban találták ki őket, és a pártállami időszakban nyerték el a mai formájukat.
Mikortól lett Fidel Castro és Kádár János lelkes híve Horvát János extévés, exnagykövet? És ki tudja ezt lenyelni?
A hétfőn elhunyt Margaret Thatcher 1984-es budapesti látogatása annak idején a londoni médiában is fontos hír volt, az ITN News például tudósítót is küldött a magyar fővárosba. A budapesti protokollprogramok közé befért egy vásárlás is a Nagyvásárcsarnokban.
A hitel néha hasznos, és gyakran nagyon veszélyes, különösen ha ostobán használják fel, márpedig a történelem tele van ilyen példákkal - pláne ha politikusok is vannak a környéken, fejti ki Zsiday Viktor befektetési szakértő, aki egy könyv kapcsán írta le véleményét a magyar államadósságról.
Magyar kommunisták tömegét kínozták és börtönözték be 1949-től 1953-ig másik magyar kommunisták. 1953 után a rendszer megpróbált szembenézni önmagával, de a vádlók sokszor ugyanúgy bűnösök voltak, mint a vádlottak. Rákosi Péter Gáborral és Farkas Mihállyal vitette el a balhét, Kádár pedig Biszkut küldte Rákosi és Gerő ellen. A végén az egykori verőemberekből és megkínzottakból könyvkiadókat, lektorokat és egyéb illetékes elvtársakat csinált a Kádár-rendszer konszolidációja, a múltat pedig inkább elfelejtették.
Szóról szóra azt, amit Kádár János. Semmi bajuk ezeknek a komcsikkal, ha ők lehetnek azok.
Másfél év van hátra a választásokig. Négy évvel ezelőtt ilyenkor már kavargott a közélet, mindenki leste, mikor megy már Gyurcsány, pártok gyilkolták egymást és saját magukat, készültek a következő felvonásra – most meg búbánat és pangás.
Kérlelhetetlen szigorral csapott le a pénznyerő gépeket üzemeltető – korábban igencsak szabadjára engedett – vállalkozókra 1984-ben Kádár János apparátusa. A gépeket hónapokon belül kitiltották a vendéglátó-ipari egységekből, a játék automatákat pedig külön bizottság felügyelte, hogy nem sértik-e jóízlést. Viszont a nagy igyekezet közben hagytak egy kiskaput a Demján Sándor vezette Skála leányvállalatának, amely a gépek felét birtokolta.
Bár Orbán Viktornak vannak racionális gondolatai a gazdasággal kapcsolatban, a kormány mégsem unortodox gazdaságpolitikát folytat, sőt szinte áll gazdaságfejlesztésben - mondta a milliárdos magyar nagyvállalkozó, Demján Sándor az Origónak adott interjújában.
Az osztályharcos fázis elmúlt, a kormánypárti Békemenettel megvolt '57 május elseje is, most a lassú konszolidáció ideje jött el, persze bizonyos feltételekkel: ha nem fogadjuk el a Párt vezető szerepét, ne is számítsunk jóindulatra.
Káoszt okozott a parlamentben a Fidesz és a KDNP diktálta törvényalkotási rohamtempó. Míg Kövér László a kabinet felelősségét világossá tevő sürgősségi kormányrendelet bevezetését javasolta, addig a Fidesz frakcióvezetője úgy nyilatkozott: inkább maradjon a mostani felállás. A hvg.hu megnézte a nemzetközi és a történelmi példákat.
Töredékes források maradtak fenn csak arról, mit is csináltak Magyarországon 1945 és 1990 között a szovjet belügyi és állambiztonsági tanácsadók. Pontos számukat sem lehet biztosan tudni. Miután leginkább Moszkvának dolgoztak, a magyaroknak pedig csak szóban adtak tanácsokat, aligha derülhet ki utólag, milyen döntésekben játszottak kulcsszerepet a különféle álnevek mögé bújó titokzatos személyek.
