Újabb magyar devizahiteles ügy érkezett az Európai Bíróságra, és egy eddig nem vizsgált problémát vet fel. Egy uniós irányelv szerint lehetséges, hogy a bankoknak meg kellett volna győződniük az adósok pénzügyi ismereteiről és tapasztalatairól, és figyelmeztetniük kellett volna őket, ha nem tartotta őket megfelelőnek.
Százmilliárdot bukhatnak a bankok a Kásler-döntés miatt az államkapitalista Magyarországon, ahol félmillió ügyfelét verte át egy szolgáltató, és ahol a csökkenő sörfogyasztás, a reklámadó miatt elsötétített képernyők valamint a továbbra is bóvli kategóriás hitelminősítői besorolás is belefér egyetlen hétbe. Kövesse a tündérmese folytatását a hvg.hu-val!
Ha az árfolyamrés semmis, és a vételi és eladási árfolyamok helyett az MNB hivatalos árfolyamát kell használni visszamenőlegesen is – ahogyan azt a Kúria a Kásler üggyel kapcsolatos ítéletében kimondta –, akkor, ha ez érvényessé válik az összes lakossági devizahitelre, két nagy pofont kaphatnak a bankok – írja a portfolio.hu.
A Kúria a közismertté vált Kásler-ügyben kimondta: az érintett devizahitelszerződésben az árfolyamrést előíró szerződési pontok érvénytelenek. A szerződés viszont ettől még nem lesz érvénytelen, hanem kijavítják. Fontos eleme a történetnek, hogy ez nem minden szerződésre érvényes döntés, az árfolyamrés visszafizetésével legfeljebb pár tízezer forinthoz juthat egy adós, és külön kell perelnie érte a bankját. Június közepén jön a jogegységi határozat, amelyben egységesíthetik az árfolyamrés bírósági megítélését, és döntenek az egyoldalú szerződésmódosítások kérdéséről is.
Június 3-án tárgyalja a Kúria Kásler Árpád árfolyamréssel kapcsolatos perét. Ezt követően jogegységi határozat is születhet, amely alapján a bíróságok korrigálhatják majd a problémás részeket a devizahiteles szerződésekben.
Nem mondta ki az Európai Bíróság a devizahiteles szerződés érvénytelenségét a magyar vonatkozású Kásler-ügyben, de a Kúria vizsgálhatja majd azt, hogy tisztességtelen-e az árfolyamrés. Ha az ügyben végül jogegységi határozat születik itthon, annak alapján a bíróságok korrigálhatják majd az esetleges problémás részeket a szerződésekben. A Portfolio.hu értelmezése szerint a bankoknak nincs okuk örülni.
