Pályázati pénzosztás a parlamenti választások előtt – hol tartunk most, és mire érdemes készülni?
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
Április 30-án, szerdán hirdet ítéletet az Európai Bíróság Kásler Árpád és az OTP Bank ügyében – közölte a Portfolio.hu-val a bíróság sajtó- és tájékoztatási osztálya. Ez az ítélet azért fontos, mert erre alapozva hozhatja meg újabb jogegységi döntéseit a Kúria a devizahitelek árfolyamrésével és az egyoldalú szerződésmódosításokkal kapcsolatban. A kormány pedig azt mondta, a Kúria döntésére vár a devizahiteles mentőcsomaggal. Meg kell jegyezni, az is elhangzott már a kormány részéről, hogy csak 2018-ra oldódhat meg a devizahitelesek ügye. Igaz, azóta ezt Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára gyorsan cáfolta, és azt mondta, kész megoldásaik vannak.
A Kúria december közepén kiadott egy jogegységi határozatot, de jelezte, hogy az árfolyamrés ügyében megvárja az Európai Bíróság döntését. A kérdés az, hogy vizsgálhatja-e az árfolyamrés alkalmazásának és az egyoldalú szerződésmódosításoknak a tisztességtelenségét a Kúria, illetve a bíróságok?
Február közepén már megjelent az Európai Bíróság főtanácsnoki indítványa, amely alapján már sejthető az ítélet (bár nem kötelezi a bíróságot). A főtanácsnoki vélemény alapján a Kúria vizsgálhatja a szerződések tisztességtelen jellegét, elképzelhető, hogy lesz arra mozgástere, hogy belenyúljon a szerződésekbe, a szerződések megsemmisítésére ugyanakkor nem érdemes számítani, mivel az épp a fogyasztóra tekintettel járna komoly veszélyekkel.
