Pályázati pénzosztás a parlamenti választások előtt – hol tartunk most, és mire érdemes készülni?
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
Június 3-án tárgyalja a Kúria Kásler Árpád árfolyamréssel kapcsolatos perét. Ezt követően jogegységi határozat is születhet, amely alapján a bíróságok korrigálhatják majd a problémás részeket a devizahiteles szerződésekben.
Jövő kedden, június 3-án tárgyalja a Kúria Kásler Árpád árfolyamréssel kapcsolatos ügyét - derül ki a legfőbb bírói szerv kedden délután küldött tájékoztatójából. Az árfolyamrés tisztességtelenségéről szóló ügy tárgyalása nyílt lesz, az eseményre meghívták a sajtó képviselőit.
Ez az a nagy horderejű ügy, amelyben Káslerék egy a devizahiteles szerződésekre általánosan jellemző hiányosságot támadtak meg 2011-ben a saját OTP-s szerződésükben: a bankok a devizahitelek forintban történt folyósításakor az alacsonyabb devizavételi árfolyamot alkalmazták, az adósoknak viszont a magasabb, devizaeladási árfolyamon kellett törleszteniük. Ezzel egy költségük keletkezett, amivel nem is lett volna probléma, ha a bankok feltüntették volna a hitel Teljes hiteldíjmutatójában (THM), de ez általában kimaradt a szerződésekből. Ezzel az a probléma, hogy egy szerződés a magyar törvények szerint érvénytelen is lehet, ha nem tartalmazza az összes költséget.
A Kúria az ügyben tavaly iránymutatást kért az Európai Bíróságtól. Az Európai Bíróság idén április 30-án döntött: Káslerék devizahiteles szerződésének érvénytelenségét nem mondta ki, de úgy határozott, hogy a Kúria vizsgálhatja majd azt, hogy tisztességtelen-e az árfolyamrés. A Kásler-ügy eldöntése után a Kúria várhatóan átfogóan megvizsgálja az árfolyamrés és az egyoldalú kamatemelés témakörét is. Ha az ügyben végül jogegységi határozat születik, annak alapján a bíróságok korrigálhatják majd az esetleges problémás részeket a szerződésekben. Emiatt megtörténhet, hogy a bankoknak vissza kell fizetniük azt az összeget, amennyivel többet fizettek az adósok (ez ügyfelenként pár tízezer forint körül alakulhat).
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
Bővült azon fejlesztési lehetőségek köre, amelyekre a Demján Sándor Tőkeprogramban forrást igényelhetnek a vállalkozások.
A hitel megfelelő előkészítésén nem csak az múlik, hogy kap-e hitelt egy cég, hanem az is, milyen költségek mellett.
Az idénymunkásokat foglalkoztató vállalkozásoknak kihívás a szabályok szigorodása.
Ingatlanos cégeket kérdeztünk, a saját ügyfeleik között mit látnak, milyen kompromisszumokat kötnek azok, akiknek muszáj lakást venniük vagy bérelniük, de alig van miből?
A birtokunkba került fotók és videók, valamint belső források elmondása alapján a próba eredménye totálisan eltér attól, mint amit a cég ígért.