EUDR: szinte mindenkit érint, mégis csak kevesen készültek fel rá
A nagyvállalatoknak ez év végétől, a kis- és középvállalkozásoknak 2026 júliusától kell eleget tenniük az előírásoknak.
Jövő kedden, június 3-án tárgyalja a Kúria Kásler Árpád árfolyamréssel kapcsolatos ügyét - derül ki a legfőbb bírói szerv kedden délután küldött tájékoztatójából. Az árfolyamrés tisztességtelenségéről szóló ügy tárgyalása nyílt lesz, az eseményre meghívták a sajtó képviselőit.
Demonstráló devizahitelesek
MTI / Szigetváry Zsolt
Ez az a nagy horderejű ügy, amelyben Káslerék egy a devizahiteles szerződésekre általánosan jellemző hiányosságot támadtak meg 2011-ben a saját OTP-s szerződésükben: a bankok a devizahitelek forintban történt folyósításakor az alacsonyabb devizavételi árfolyamot alkalmazták, az adósoknak viszont a magasabb, devizaeladási árfolyamon kellett törleszteniük. Ezzel egy költségük keletkezett, amivel nem is lett volna probléma, ha a bankok feltüntették volna a hitel Teljes hiteldíjmutatójában (THM), de ez általában kimaradt a szerződésekből. Ezzel az a probléma, hogy egy szerződés a magyar törvények szerint érvénytelen is lehet, ha nem tartalmazza az összes költséget.
A Kúria az ügyben tavaly iránymutatást kért az Európai Bíróságtól. Az Európai Bíróság idén április 30-án döntött: Káslerék devizahiteles szerződésének érvénytelenségét nem mondta ki, de úgy határozott, hogy a Kúria vizsgálhatja majd azt, hogy tisztességtelen-e az árfolyamrés. A Kásler-ügy eldöntése után a Kúria várhatóan átfogóan megvizsgálja az árfolyamrés és az egyoldalú kamatemelés témakörét is. Ha az ügyben végül jogegységi határozat születik, annak alapján a bíróságok korrigálhatják majd az esetleges problémás részeket a szerződésekben. Emiatt megtörténhet, hogy a bankoknak vissza kell fizetniük azt az összeget, amennyivel többet fizettek az adósok (ez ügyfelenként pár tízezer forint körül alakulhat).
