Szerintük az érintettek lényeges szerepet játszottak az autokrácia kiépítésében és fenntartásában, s mivel a végsőkig lojálisak maradtak az autokratikus hatalomhoz, helyrehozhatatlanul hiteltelenné váltak.
Érdemi vizsgálat nélkül utasította vissza az Alkotmánybíróság a Kúria elnöke, Varga Zs. András indítványát a Bírák Etikai Kódexének megsemmisítéséről. A bírósági törvény erre vonatkozó részét sem tartották Alaptörvény-sértőnek, inkább az Országgyűlésnek szabtak ki jogszabály-pontosítási feladatot. Ezzel a legfontosabb jogi intézmények közötti újabb csörte ért véget, ismét Varga Zs. vereségével.
Homlok Zsolt cégcsoportját azután büntette 1,2 milliárd forintra a GVH, hogy az üzletember elvált Mészáros Lőrinc lányától. Egy beruházásra feleannyiért tett ajánlatot, mint volt apósa, mégis vesztett.
Varga Zs. András Kúria-elnök tett feljelentést a legfőbb ügyésznél, hogy nyomozzák ki, hogyan szerepelhettek a bíróra utaló adatok a kilopott listán.
A Magyar Bírói Egyesület fotói kommentár nélkül is mindent elmondanak a Kossuth téri palota nagyvilági belsőjének problémájáról.
Arra nem reagáltak, hogy Magyar Péter lemondásra szólította fel Varga Zs. András kúriai elnököt.
Szerinte miközben Magyar Péter a Kúria felújításának „luxusát” bírálja, ugyanez nem zavarja őket a saját használatukra kijelölt épület esetében.
Aranyozott plafon, parlamenti panoráma és bírói klub bárpulttal – többek között ezek láthatóak a miniszterelnök által közzétett, a Kúria felújításáról készült képeken.
A miniszterelnök arra utalt, hogy nem lesz kész időre a Kossuth téri épület, mert elnöke extra munkákat rendelt meg.
Az ügyvéd részletesen leírta, hogyan lehet a leggyorsabban elmozdítani Polt Pétert az Alkotmánybíróság elnökét és Varga Zs. Andrást a Kúria elnökét.
A Nemzeti Választási Bizottság és a Kúria is a joggal visszaélésnek minősítette, hogy a Millenia nevű híroldal saját megfigyelőket delegált olyan külföldi szavazókörökbe, ahová a Tisza Párt adminisztratív hiba miatt nem tudott saját embert küldeni. A taláros testület ebben a média javára döntött, az MTVA panaszát azonban visszautasította.
A hódmezővásárhelyi polgármestert a kampányban kétszer is másfél millió forintra büntette a Nemzeti Választási Bizottság, a döntést a Kúria is jóváhagyta, az Alkotmánybíróság azonban már az utóbbi testület döntését megsemmisítette.
Úgy tudjuk, Varga Zs. András személyes okokra hivatkozott, már hetekkel ezelőtt beadta a kérelmét. A bejelentést a hallgatók tapssal fogadták, a Pázmány szerint az oktatást a történtek nem befolyásolják.
Varga Zs. András neve ettől függetlenül elhangzott a díszvendégek között. A Kúria szerint a Magyar-Amerikai Barátság Napja állami rendezvény volt, az elnöknek pedig minden oka megvolt, hogy elfogadja a miniszterelnök meghívását.
Miután a független képviselő több platformon is eljárást kezdeményezett a közérdekű adatigénylés miatt, a projektet 16 milliárd forintból levezénylő Lechner Ödön Tudásközpont több hónap elteltével sem adta ki az iratokat.
Az ismét különvéleményt nyilvánító Schanda Balázs alkotmánybíró azonban figyelmeztetett: a két testület nem vetélytárs, hanem párbeszédet kell folytatniuk.
Hadházy Ákos szerint azért volt fontos, hogy az ő neve is szerepeljen az aláírók között, mert így a Kúria nem mondhatta volna azt, hogy egy választásban nem érintett személy volt a kérelmező. Mégis azt mondta.
Az Alkotmánybíróság harmadszorra már érezhető ingerültséggel vitatkozik a legfelső bírói fórummal. Igaz, már csak 3:2 arányban döntött a Kúria-határozat ellen a testület.
Kisgyereket mutogatott videójában a miniszterelnök.
„A Kúria ezzel lényegében azt mondja, hogy a nevelőszülői ellátás annak a gyereknek jár, aki jól viselkedik” – fogalmazott az áldozatot képviselő ügyvéd. Ricsit bántalmazó, megfélemlítő környezetnek tették ki, indokolatlanul gumiszobába zárták, és nem nyújtottak számára drogrehabilitációt.
