Az Alkotmánybíróság megsemmisítette a Kúria 2022-es jogegységi határozatát, amely alapján nem szabálysértésként, hanem bűncselekményként kezelték a firkálást a tartalmától függetlenül.
A határozatot Polt Péter akkori legfőbb ügyész kezdeményezésére, Varga Zs. András kúriai elnök vezetésével hozták, és kimondták: a véleménynyilvánítás szabadsága nem járhat mások tulajdonának megrongálásával, és nemcsak az számít falfirkának, ami falra került, hanem a megrongált tárgy bármely olyan dolog lehet, amelynek pénzben kifejezhető értéke van – például villamosmegálló üvegfelülete, üzlet ajtaját fedő redőny, köztéri pad, reklámtábla, bolt cégtáblája stb. Továbbá „közömbös a vagyontárgyra felvitt ábrázolás tartalma, mibenléte, célja, önmagában a vagyontárgy felületén való elhelyezés ténye képez minősített esetet”, és „ha az elkövető magatartásának az indoka a véleménynyilvánítás szabadságára történő hivatkozás, akkor sem hagyható figyelmen kívül az idegen dolog tulajdonosának a tulajdona sérthetetlenségéhez való joga”. Tehát, mondta ki 2022-ben a Kúria, a véleménynyilvánítás szabadsága „a büntetőjogi felelősségre vonás általános akadályának nem tekinthető. Alapjoggyakorlásra hivatkozás önkényt nem igazolhat, a véleménynyilvánítás pedig erőszakos magatartással, erőszakkal nem gyakorolható”. Ez az értelmezés attól kezdve kötelező lett a bíróságok számára.
A kúriai határozat ellen 2023-ban az összes akkori ellenzéki parlamenti párt (DK, MSZP, Jobbik, Momentum, LMP, Párbeszéd) képviselői tettek alkotmányjogi panaszt, amelyet idén tűzött napirendre az Ab.
Azzal érveltek, hogy a kúriai határozat semmilyen bírói mérlegelést nem tesz lehetővé, megköti a bírók kezét, pedig a falfirkák gyakran közéleti állásfoglalást tükröznek. Az alkotmánybírók többsége egyetértett a panasszal. (Az előadó Czine Ágnes, az Ab eddigi elnökhelyettese volt.)
Kimondták: a véleménynyilvánítás szabadságának kiemelt védelme nem járhat ugyan azzal, hogy e szabadságra hivatkozással bármilyen állagsérelmet lehessen okozni idegen vagyontárgyban, de azzal sem járhat, hogy a véleménynyilvánítás szabadságának minden helyzetben meg kell hajolnia a tulajdonvédelem szempontjai előtt. A jogegységi határozat ellentétes az Alkotmánybíróság gyakorlatával, tehát azzal, hogy egy falfirka tartalma – kommunikációs üzenete – fontos lehet annak meghatározásában, hogy adott esetben az állagsérelemmel járó cselekmény a véleménynyilvánítás szabadságának az Alaptörvény által védett védelmi körébe tartozik-e. A Kúria kizárta, hogy a bíróságok vizsgálhassák: a falfirka elhelyezésével megvalósult rongálás esetén az ábrázolás hordoz-e kommunikációs üzenetet, és ezzel azt is kizárta, hogy a bírák az esetlegesen felmerült alapjogi szempontokat mérlegelhessék.
Ezért a Kúria jogegységi határozatát megsemmisítették, az a jövőben nem alkalmazható.
Három alkotmánybíró nyilvánított különvéleményt. Handó Tünde szokatlanul hosszú tanulmányban fejtette ki, hogy az Ab többségének döntése „semmiféle tekintettel nincs arra, hogy a bűncselekmény törvényi tényállása a tulajdonhoz való jog védelmét szolgálja”, pedig „e jogot védelmeznie az államnak – akár a büntetőjog eszközével – alkotmányos kötelezettsége”. Sőt, az Országos Bírósági Hivatal egykori elnöke szerint bírótársai többségének gondolatmenete végigvíve „az elkövetőkben azt a tévhitet táplálhatja, hogy a véleményük kifejtése erőszakos úton is lehetséges (pl. Charlie Kirk elleni merénylet, antifás támadások, közüzemek rombolása, tömeges fosztogatás, gyújtogatás), és hogy jogkövetkezménnyel nem kell számolniuk. De ez a szemlélet a jogalkalmazókat (pl. rendőr, ügyész, bíró) is elbizonytalaníthatja, akik közül legalábbis a rendőrnek a tettlegesség észlelésekor azonnal intézkednie kellene”.
Horváth Attila alkotmánybíró szintén azért nem szavazta meg a határozatot, mert szerinte „a politikai vagy művészi közlési cél önmagában nem alapoz meg mentességet az idegen tulajdon sérelmét okozó jogkövetkezmények alól”, és „különösen aggályos a tulajdonos tűrési kötelezettségét a ráírt üzenet hatósági megítélésétől függővé tenni. A tulajdonos ugyanis ezen logika szerint nem választhatja meg, milyen felirat kerül a dolgára, mégis attól függően jutna eltérő védelemhez, hogy a bíróság az adott feliratot mennyire tartja méltányolandónak”.
Különvéleményt fejtett ki a Transparency Internationaltől érkezett új alkotmánybíró, Ligeti Miklós is, de éppen ellenkező irányút. Ő ugyanis nemcsak az Ab-határozatnak a Magyar Közlönyben történő közzététele időpontjától szerette volna érvényteleníteni a kúriai határozatot, hanem 2022-re visszamenőleges hatállyal, és szerinte el kellett volna rendelni az annak alkalmazásával meghozott, jogerős határozattal lezárt büntetőeljárások felülvizsgálatát is, mert „az alapjogi védelem alatt álló magatartást tanúsítókkal szemben akár csak csekély súlyú szankciót – megrovást, próbára bocsátást – elrendelő ítéletek sem hagyhatók érvényben, ha azok Alaptörvény-ellenes jogértelmezésen nyugodnak”. Ezt azonban a többiek nem támogatták.
