#Kúria












Mi volt az a „rettenetes nyomásgyakorlás”, amitől annyira megrémült a Kúria elnöke?

Komoly presztízsveszteséget kénytelen elkönyvelni a Kúria elnöke, Varga Zs. András egy per és annak mellékhatásai miatt. Kapitulációval ért fel számára, hogy visszavonta a felülvizsgálati kérelmet egy általa felfüggesztett kúriai bíró perében, amit így jogerősen elvesztett a Kúria. Ezután pedig önálló életre kelt az indoklása, amivel a visszakozást magyarázta. Nem csoda. Ha ugyanis, mint állította, valóban az eljáró tanácsra gyakorolt külső nyomásgyakorlás miatt léptek vissza a perben, akkor a Kúria elnöke voltaképp azt adta írásba: a magyar bíróság döntéseit befolyásolhatják külső hatások. Utat vágunk a jogi útvesztőben, megmutatjuk, mitől rettent meg a Kúria elnöke, illetve előkerül egy árulkodó jegyzőkönyv és persze némi politika is.





Nyomásgyakorlásra hivatkozva visszakozott a Kúria, amely törvénysértően függesztette fel Kovács András tanácselnököt

Végérvényesen megnyerte a munkaügyi pert az a kúriai bíró, akit azért függesztett fel a Kúria elnöke, Varga Zs. András, mert kritizálta a legfelső bíróság ügyelosztási rendjét. Kovács András első és másodfokon is nyert, majd az ügy a Kúriára került, ahol kedd délelőtt különös fordulattal zárult le. A Kúria bővebben ki nem fejtett, állítólagos nyomásgyakorlásra is hivatkozva visszakozott a pertől. A történtek így is bebizonyították, egy bírónak sem kell tartania attól, hogy az igazgatási vezetőjének nem tetsző álláspontja miatt „felfüggesztik” a pozíciójából.


Akkor már szavazni se menjünk el? – bírákra is lesújtott a kormánypropaganda a tiszás adatbotrányban

A kormánymédia külön listázott aktív bírókat abból a tisztázatlan körülmények között nyilvánosságra került adatbázisból, amelyben a Tisza Világ applikáció állítólagos felhasználói szerepelnek. Azt sugallták, hogy az érintettek tiltott politikai tevékenységet folytatnak. Csakhogy az általunk megkérdezettek egybehangzó véleménye szerint egy legális applikáció letöltése magánszemélyként ettől nagyon messze van. Egy ilyen kampány azonban súlyosan alááshatja a közbizalmat, és a bírák véleménynyilvánítási szabadságát is korlátozhatja.




A bírák szerint Tuzson Bence hamis látszatot kelt és félrevezeti a közvéleményt, amikor 13. havi illetményről beszél

Komoly vihart kavartak a bíróságokon Tuzson Bence igazságügyi miniszter szavai a beígért évvégi juttatásról. A pénz a bírák szerint ugyanis nem 13. havi illetmény, és nem is a központi költségvetésből jön, hanem abból, amit a bíróságok megtakarítottak. Az igazságügyi alkalmazottak pedig idén még rosszabbul jártak, ami miatt sokan a felmondást fontolgatják.