#K. Endre

A kegyelmi ügy furcsa részlete: hogy került egy hivatalos irat villámgyorsan Orbán propagandalapjához?

A kegyelmi ügy idén májusban nyilvánosságra hozott iratai utólag alátámasztják, hogy több mint aggályos módon állami szervektől kerülhetett ki az egyik hivatalos dokumentum a Magyar Nemzethez alig néhány órával a botrány kirobbanása után. Az Orbán-kormány szócsöveként működő lap az ez alapján írt cikkében még mentegetni próbálta Novák Katalint 2024. február 2-án kora este. Kérdés, hogy a Tisza által felállított vizsgálóbizottság foglalkozik-e azzal, hogy szándékosan, akár köztisztviselők aktív közreműködésével próbálhatták manipulálni a közvéleményt. A Sándor-palota tagad, Répássy Róbert akkori államtitkár viszont már 2024-ben jelezte, hogy a cikkben olyan információk olvashatók, amik csak két helyről kerülhettek ki.






Balog püspök utolsó megkísértése: kire vall majd a vizsgálóbizottság előtt?

Személyes kapcsolatok, politikai érdekek és két különálló ügy furcsa összetalálkozása is kellett ahhoz, hogy a NER fegyelmezett rendszerébe végzetes hiba csússzon. Politikai és az egyházi belső körökben járatos forrásaink segítségével próbáltuk meg rekonstruálni a kegyelmi botrány hátterét, elsősorban azokat a részleteket, amelyekről nincs, a dolog természetéből fakadóan nem is lehetnek dokumentumok, hiszen a lényeg az egymást évtizedek óta jól ismerő, véd- és dacszövetségben lévő személyek között zajló kommunikáció részleteiben rejlik.




Mi áll a kegyelmi ügy kormány által közzétett dokumentumaiban?

A dokumentumokból kiderült, hogy míg az igazságügyi tárca nem javasolta K. Endre számára a kegyelmet, ennek ellenére a köztársasági elnök megváltoztatta az igazságügyi miniszter felterjesztését. Az államfő sürgette a döntés megszületését, hogy a pápalátogatásra ki lehessen hirdetni.