Hamis tanúzásra felhívás bűntette miatt jelenleg is folyik a nyomozás a bicskei gyermekotthon korábbi igazgatóhelyettese ellen.
A kormány új, a bicskei gyermekotthonban történt visszaéléseket bemutató jelentése rávilágít arra, hogy miközben a segítséget kérő gyerekeket deviánsnak bélyegezték, az intézmény akkori vezetőjét, Vásárhelyi Jánost jó hírneve és kapcsolathálózata évtizedekig védte.
Szerinte előtte már sok ember kezén keresztülment a kérvény, amivel kapcsolatban kifogás nem merült fel.
A kegyelmi ügy idén májusban nyilvánosságra hozott iratai utólag alátámasztják, hogy több mint aggályos módon állami szervektől kerülhetett ki az egyik hivatalos dokumentum a Magyar Nemzethez alig néhány órával a botrány kirobbanása után. Az Orbán-kormány szócsöveként működő lap az ez alapján írt cikkében még mentegetni próbálta Novák Katalint 2024. február 2-án kora este. Kérdés, hogy a Tisza által felállított vizsgálóbizottság foglalkozik-e azzal, hogy szándékosan, akár köztisztviselők aktív közreműködésével próbálhatták manipulálni a közvéleményt. A Sándor-palota tagad, Répássy Róbert akkori államtitkár viszont már 2024-ben jelezte, hogy a cikkben olyan információk olvashatók, amik csak két helyről kerülhettek ki.
A korábban köztársasági elnöki kegyelmet kapott férfi szabadlábon védekezhet.
Az írónő azt állítja, a sajtóból értesült Kónya Endre kegyelméről.
A bicskei áldozatok elhallgattatásában érintett férfi anyja azt állítja, soha nem találkozott személyesen Balog Zoltánnal.
Személyes kapcsolatok, politikai érdekek és két különálló ügy furcsa összetalálkozása is kellett ahhoz, hogy a NER fegyelmezett rendszerébe végzetes hiba csússzon. Politikai és az egyházi belső körökben járatos forrásaink segítségével próbáltuk meg rekonstruálni a kegyelmi botrány hátterét, elsősorban azokat a részleteket, amelyekről nincs, a dolog természetéből fakadóan nem is lehetnek dokumentumok, hiszen a lényeg az egymást évtizedek óta jól ismerő, véd- és dacszövetségben lévő személyek között zajló kommunikáció részleteiben rejlik.
Az ügyvéd szerint K. Endre felesége adta be a kegyelmi kérvényt.
A Budaházy Györgyöt is védő ügyvéd a HVG-nek cáfolta, hogy ő adta volna be K. Endre kegyelmi kérvényét, a miniszterelnök utalgatására pedig úgy reagált: „Magyar Péter álláspontom szerint egy gyáva, narcisztikus és hazug uszító.”
A dokumentumokból kiderült, hogy míg az igazságügyi tárca nem javasolta K. Endre számára a kegyelmet, ennek ellenére a köztársasági elnök megváltoztatta az igazságügyi miniszter felterjesztését. Az államfő sürgette a döntés megszületését, hogy a pápalátogatásra ki lehessen hirdetni.
A miniszterelnök az ügy részleteiről beszélt. Elismételte: az Igazságügyi Minisztérium nem támogatta a kegyelem megadását K. Endrének, ahogy Budaházy Györgynek és a Hunnia-ügy többi vádlottjának sem.
Az új kormány rendelete értelmében publikálni kell az ügy felülvizsgálatának részleteit és megállapításait.
Az „Engedjétek hozzám jönni a kisgyermekeket” bibliai idézettel hirdetett a gyermekre koncentráló tematikus évet az Erdélyi Református Egyházkerület. Ehhez a közösséghez tartozik Zabola, az a székelyföldi település, ahonnan a bicskei gyermekotthon pedofil igazgatóját menteni próbáló Kónya Endre is származik.
A beszélgetés bizalmas volt, ezért a nyilvánosság továbbra sem tudhatja meg, miért kapott kegyelmet a bicskei gyermekotthon gyermekeivel szemben szexuális bűncselekményeket elkövető volt igazgató kényszerítés miatt elítélt bűnsegédje.
Az okozta a vesztét, hogy túl nagy a szíve – írta a könyvében a kegyelembotrány kulcsfigurája.
A férfi 2024 márciusában támadt a K. Endrét kérdezni próbáló riporterekre.
A 2024-es kegyelmi botrányt kirobbantó ügyvéd vérmes pedofilellenes kirohanások helyett inkább a bicskei ügy bűnöseivel szembeni hatósági fellépést várna a kormánytól.
K. Endre – akinek kegyelmi ügyébe Novák Katalin és Varga Judit is belebukott – áldozatnak tartja magát, koncepciós pert emleget, és hálás a kegyelemért.
