Kilőhet az infláció: megint csak a rezsicsökkentésben bízhatunk
A bérköltségek emelkedése, a növekvő kereslet is felfelé nyomja az inflációt, attól azért még nem kell tartani, hogy a hitelkamatok elszállnak.
A bérköltségek emelkedése, a növekvő kereslet is felfelé nyomja az inflációt, attól azért még nem kell tartani, hogy a hitelkamatok elszállnak.
Az elmúlt kilenc évben még fordítva volt, de most már több a kivándorló Budapestről, viszont a vidéket többen választották 2016-ban, mint korábban.
A vártnál jobban bővült a kiskereskedelmi üzletek forgalma.
300 ezer forint felett jár az átlagfizetés Magyarországon, a havi bruttó átlagkereset 303 ezer forint volt áprilisban, 14, 6 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban – jelentette a KSH bő egy hete. De az átlag ordító különbségeket takar.
Már sok jó cégvezető érzi, hogy másra is szükség van az emberek megtartása érdekében, mint magas bérekre – mondta a legkiválóbb hazai vállalatokat díjazó brit program vezetője.
A minimálbér-emelésre adott adekvát válasz a munkáltatóktól, hogy papíron csökkentik a munkaidőt. Emiatt növekedhetett olyan nagy mértékben a részmunkaidőben foglalkoztatottak száma.
Tavaly október elsején 9 millió 803 ezer 837-en éltek Magyarországon a KSH legfrissebb adatai szerint.
A beruházások volumene az idei első negyedévben 34,1 százalékkal meghaladta az előző év azonos időszakának alacsony bázisát – jelentette kedden a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A növekedés hátterében részben az EU által finanszírozott fejlesztések újbóli megindulása áll.
Az év első negyedévében 51 százalékkal nőtt a népesség természetes fogyása, ami elsősorban a halálozási számok növekedésének, és nem a születésszámok csökkenésének tudható be.
A KSH friss éves országjelentése szerint kevesebb magyar hagyja el az országot, mint korábban, ráadásul a korábban kivándoroltak közül 17 ezer ember hazatért. A születésszám rekordokat dönt – igaz, van még hova javulni –, és a házasodási kedv is nő.
A KSH adatai szerint még nagyobb a szakadék abban, mennyit költ kultúrára és szórakozásra a leggazdagabb és legszegényebb réteg, mint ahogy az ország régiói között is egyre ijesztőbbek a különbségek.
Több oka van annak, hogy divatba jött a térség.
A baleseti mutatókban ritkán térnek ki az esetek természetére, hogy borulás, gázolás, szilárd tárgynak ütközés volt-e a háttérben. Most egy ilyen adatot is megismerhetünk.
A vállalkozók szakszervezete szerint a kis településeken nem tudják kigazdálkodni a minimálbér emelésének ütemét, míg az NGM az internetre mutogat.
A lakosság 36 százalékának jövedelme nem érte el 2016-ban a 88 619 forintos létminimumot.
Két éve is pusztított az influenza, de a mostani hullám még több áldozatot szedett.
Bár a fővárosi kormányhivatal nemrég kiadta a külföldön született magyar gyerekek statisztikáit, Rétvári Bence szerint a kormányhivatalnak nincs erre vonatkozó adata.
A sonka, a csokoládé és a tojás fogyasztása is csúcsot dönt a húsvéti ünnepek idején, a KSH adataiból az is látszik, mennyit szán ezekre az élelmiszerekre egy átlagos magyar fogyasztó.
Több mint 60 ezer forintnyi a különbség a legszegényebb és a leggazdagabb megyékben élők átlagbére között.