Mikor mit csinálnak a magyarok? – mozgó pöttyök mutatják meg
A magyarok hány százaléka dolgozik éjjel 2-kor? Mikor végezzük a házimunkát? Mikor imádkozunk? A KSH adatai alapján követhetjük végig a jellemző tevékenységeinket.
A magyarok hány százaléka dolgozik éjjel 2-kor? Mikor végezzük a házimunkát? Mikor imádkozunk? A KSH adatai alapján követhetjük végig a jellemző tevékenységeinket.
Tovább nőtt a szarvasmarha-állomány és emelkedett a juhok száma is egy év alatt, míg a sertés- és tyúkállomány csökkent, a baromfiszám pedig szinten maradt – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Az utóbbi, több mint egy évtized magyarországi kivándorlói a maradók átlagánál iskolázottabbak, fiatalabbak, és többségük hajadon, illetve nőtlen volt – állapította meg a KSH Népességtudományi Kutatóintézetének friss kutatása. Meg azt, hogy a mind szorítóbb munkaerőhiányhoz mindennek több köze van, mint korábban bárki is gondolta volna.
Az év eleji kivárás után a második negyedévre a magánerős építkezők és a fejlesztők is aktivizálódtak a lakáspiacon.
A statisztikai hivatal legkülönösebb érve a módszertan megváltoztatása mellett, hogy túl nagy az a réteg, amely a létminimum alá kerül, és ilyen embertömeget alapul véve nem lehet komoly szakpolitikai intézkedésekről dönteni. A Policy Agenda és az EU is számol valamiféle létminimumot, eszerint 40, illetve 35 százalék él közvetlen lecsúszásveszélyben.
Lesújtó a hazai cigányság munkaerőpiaci helyzete és iskolai végzettsége - írta a KSH adataira hivatkozva a Magyar Nemzet hétfői számában.
Az Eurostat ismét jelezte: nem győzték meg a budapesti érvek, így hozzácsaphatja az államadóssághoz az Eximbank kötelezettségállományát is. Az unió statisztikai hivatala kritizálta a Magyar Nemzeti Bankot is.
Két népszámlálás közt sosem végeztek még mérést olyan nagy mintán, mint idén, most ugyanis a háztartások 10 százalékának kell válaszolnia személyes vagy lakhelyre vonatkozó kérdésekre. Az online válaszadás egyre népszerűbb.
Akármilyen számítást is veszünk alapul, sehogyan sem jönnek ki olyan magas fizetések, mint a KSH-nál. Ez derül ki a Napi.hu összeállításából. Segít a torzításban, hogy látszólag csak matematikai statisztikai kifejezésekről van szó, ám mindez a valóságot fedi el.
Több a munkás, de kevesebb az egy főre jutó termelés.
Annak ellenére, hogy van olyan kiskereskedelmi lánc, ahol 300 ezret is fizetnek a pénztárosnak, az év elejéhez képest nem nőtt a bolti alkalmazottak száma.
A külföldi munkavállalásra és a közérzetre is rákérdez a KSH a kvótanépszavazás előtt egy nappal induló kis népszámlálás során. A mikrocenzus mintájába ezúttal a lakosság 10 százaléka, 440 ezer háztartás került.
2016 első negyedévében a magyarok 4,2 millió alkalommal utaztak külföldre, 17 százalékkal többször, mint 2015 hasonló időszakában, és 32 százalékkal többet, azaz 164 milliárd forintot költöttek utazásra. A Generali felmérése szerint Ausztriát és Szlovákiát szeretjük a legjobban.
Január és április között a tavalyi első negyedévhez képest csaknem ötmilliárd forinttal nőttek a magyarok kiadásai a külföldi boltokban, igaz, a külföldiek ugyanabban az időszakban négymilliárd forinttal többet költöttek el Magyarországon.
Kevés jó minőségű cseresznye termett az idén, a friss cseresznye kivitele pedig még a tavalyinál is kevesebb lesz.
Újabb hat évre Vukovich Gabriella marad a Központi Statisztikai Hivatal elnöke. A Magyar Közlöny keddi számában megjelent miniszterelnöki határozat szerint Orbán Viktor június 11-ei hatállyal meghosszabbította a KSH eddigi elnökének kinevezését.
Az első negyedév átlaga még 4,7 százalékos bővülést mutat, de március ennél már fél százalékkal kevesebbre volt csak képes. Egy éve "a műszer" még 6,6-ot mutatott; látványosan most az üzemanyag-fogyasztás esett vissza
Elemzők szerint két autó modellfrissítése és az elmaradó EU-pénzek miatt eshetett jókorát az ipari termelés márciusban.
A KSH adatai szerint márciusban 4,2 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom. Azért csak ennyivel, mert nem veszünk sokkal több élelmiszert. De üzemanyagot meg igen, sőt.