A bruttó hazai termék (GDP) volumene a harmadik negyedévben 3,9 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit – jelentette kedden második becslése alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Negyedével több a beruházás tavalyhoz képest, a feldolgozóipar és az ingatlanpiac húzza a számokat, a víz- és a hulladékgazdálkodás viszont pang.
Akik nem tudnak nyelveket és nincs megfelelő iskolai végzettségük, azok közül sokan költöznek országon belül is a jobb munkalehetőség reményében.
Az építőipari teljesítmény 2016 elején hatalmasat zuhant, ekkor fogytak el ugyanis az az uniós támogatásokra alapozott állami megrendelések. Az ágazat teljesítménye idén nyár elejére elérte a 2015-ös szintet, uniós projektek és magánberuházások egyaránt motorizálják az ágazatot.
A legrosszabb kilátással bíró északkelet-magyarországi fiúcsecsemők pedig durván olyan hosszú életre vannak „hitelesítve”, mint a romániai vagy a brazíliai kissrácok.
A hivatalos adatokból több tétel hiányzik, például a lakásárak. A tömegtermékek olcsósága pedig érzékszervi csalódást okoz.
Októberben a fogyasztói árak átlagosan 2,2 százalékkal magasabbak voltak, mint tavaly ilyenkor. Az elmúlt egy évben a legnagyobb mértékben a szeszes italok, dohányáruk, valamint az élelmiszerek ára nőtt.
Egyetlen hónap sem volt az elmúlt egy évben, amikor annyival nőtt volna a kiskereskedelmi forgalom, mint most.
2017 első három negyedévében 7981 új lakás épült, 52 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Az építendő lakások száma 28 411, harmadával több a tavalyi I–III. negyedév adatainál.
A nemzeti dohányboltok létrehozása, az online pénztárgéprendszer kialakítása, valamint a 2015 márciusában bevezetett (majd visszavont) vasárnapi nyitvatartás tilalma is "segített" hazavágni a szektort. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) héten közzétett tanulmánya szerint az igazi vesztesek a kisebb üzletek voltak.
2017 első nyolc hónapjában többen haltak meg, és kevesebb gyerek született, mint tavaly, ezért jobban fogyott a magyar.
Egy év alatt 13 százalékkal nőttek a bruttó átlagfizetések. A költségvetési szférában dolgozók már több pénzt vihetnek haza, mint a vállalkozások munkatársai.
Másfél évébe telt a magyar építőiparnak, hogy kiheverje a sokkot, amit az EU-s projektek kifutása okozott, de a nyár eleje óta már jobb a teljesítmény, mint az utolsó hónapban, amikor érkeztek a brüsszeli pénzek.
Senki nem számított arra, milyen hatása lesz annak, hogy sokkal több gyerek kap ingyen tankönyvet.
Azzal, hogy a KSH a hazai össztermék, a GDP szokásos revíziója és egy módszertani változtatás során 2014-től mindhárom év növekedési számait megnövelte, alaposan feladta a leckét a gazdaságkutatóknak, hogy mit tippeljenek az idei esztendőre és a választási évre. A válasz: viszonylag gyors növekedést, de lanyhábbat, mint amit a kormány feltételez.
Elöregszik az ország, tovább fogy a népesség, egyre idősebben vállalnak gyereket a magyarok, és főleg a szegény területekről nem is szívesen költöznek el – ezt állapította meg a KSH az elmúlt öt évet vizsgálva.
Megérkezett a válasz, mi miatt állt le az iparunk növekedése júliusban: ennyit jelent az autógyárak nyári munkaszünete.
A várakozásoktól jelentősen elmaradt a júliusi külkereskedelmi többlet értéke, amit vélhetően az autógyárak nyári leállása és emiatt az ipar gyenge teljesítménye okozhatott – kommentálták az elemzők a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteki külkereskedelmi adatait. A külkertöbblet három éve nem volt ilyen alacsony.
Felpörgött az infláció a nyár végére.
Sok olvasónk kapta fel a fejét arra a hírre, hogy majdnem 300 ezer forint a magyarok átlagkeresete. Utánajártunk, hogyan jöhetett ki ilyen adat.
