Kilőhet az infláció: megint csak a rezsicsökkentésben bízhatunk

Hiába az áfacsökkentés, lassan magunk mögött tudhatjuk az infláció nélküli korszakot – erre utal a KSH legfrissebb statisztikája. A Központi Statisztikai Hivatal közlése szerint júliusban átlagosan 2,1 százalékkal voltak magasabbak a fogyasztói árak, mint egy évvel korábban. Júniushoz képest viszont nem volt változás.

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője szerint azonban a júniusi mélypont után idén már nem várható 2 százalék alatti fogyasztói árindex. Kifejtette, hogy az élelmiszerek 3,3 százalékos, valamint a szeszes italok, dohányáruk 5,2 százalékos éves drágulása jelentősnek mondható, de a szolgáltatások árnövekedése is 1,8 százalékra gyorsult, ami elsősorban a kulturális, szabadidős és lakásszolgáltatás áremelkedésére vezethető vissza.

Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője éves átlagban 2,3 százalékos inflációra számít, de hozzátette, hogy a gyorsuló belső kereslet és a bérköltségek növekedése emelheti ezt. A tartósan alacsony olajárak és az erősebb forint viszont fékezheti az árak emelkedését. Az elemző szerint fokozatosan élénkülő árnyomásra utal, hogy a maginfláció 2,6 százalékra emelkedett.

Suppan Gergely úgy véli, hogy 2018 elején is 2 százalék körül maradhat az infláció, de év közben már fokozatosan megközelítheti, a negyedik negyedévétől pedig akár meg is haladhatja a 3 százalékos inflációs célt. Egy esetleges rezsicsökkentés – például a szociális gázár bevezetése – azonban csökkentheti az infláció átlagos mértékét.

Németh Dávid, a K&H Bank vezető makrogazdasági elemzője is egyetért ezzel, és azt emelte ki: a piac régóta várta a gyorsulást. Hozzátette, hogy a maginfláció hónapok óta tartó emelkedése a kereslet növekedését mutatja, de az áremelkedés mértéke nem jelentős, és az sem biztos, hogy tartós lesz, mert ahhoz a külföldön is az áremelkedés gyorsulására lenne szükség.

Attól azonban egyelőre nem kell tartani, hogy a hitelkamatok nagyon megemelkednének. A Magyar Nemzeti Bank ugyanis továbbra sem mutat hajlandóságot az alapkamat emelésére, így a bankközi kamatláb is a mostanihoz hasonló alacsony szinten ragadhat – véli Ürmössy Gergely, az Erste vezető makrogazdasági elemzője.