Az osztályharcos fázis elmúlt, a kormánypárti Békemenettel megvolt '57 május elseje is, most a lassú konszolidáció ideje jött el, persze bizonyos feltételekkel: ha nem fogadjuk el a Párt vezető szerepét, ne is számítsunk jóindulatra.
Szobrot emeljünk neki, vagy a könyvekből is töröljük emlékét? - Huszonnégy évvel Kádár halála után is erről szól a vita a szélsőségek között.
Halálos fenyegetéseket, gyalázkodó emaileket kapott Budapestre utazása előtt Kim Lane Scheppele, aki kormánykritikus véleményével vált ismertté idehaza. Erről a hvg.hu-nak adott interjújában mesélt a Princeton egyetem alkotmányjogásza, aki szerint az itt tapasztaltak sokban a Kádár-korszak Magyarországára emlékeztetik, amikor „illett tudni, hol a határ”. Ugyanakkor örül, hogy kormányzati szereplőkkel is találkozhatott.
A hatvanas évekről sokaknak a beatzene születése, a gazdasági reform, a Kádár-rendszer lazulása, a legvidámabb barakk „kócos kis ördögei" jut eszükbe. A valóság ennél azonban szomorúbb: a hatvanas évek elején rendelték el az egyik utolsó nagy leszámolási akciót az 56-os forradalom után, sőt még ezután is hosszú évekig üldözték a „klerikális reakciót”.
„Itt még egy Rajk-per nem lesz!” – mondta állítólag Kádár János Rajk László özvegyének, Rajk Júliának 1974-ben. Azon a találkozón hangzott el ez a jelképerejű mondat, amelyet gróf Andrássy Katinka szervezett meg kettejük között. Számos közéleti-politikai tisztsége mellett Kádár amúgy ifj. Rajk László keresztapja volt.
Honlapot indított az egyházi közelmúltat kutató Fehér Hollók munkacsoport; a szakmai közösség 2008 végén fiatal kutatók, levéltárosok, történészek összefogásával jött létre - közölte Soós Viktor Attila, a munkacsoport tagja..
Hogyan küldték halálba a gyilkosokat korábban, a kádári „békeidőkben”? A Szegedkurir.hu ennek járt utána.
„A romok közti mindennapi élet, a Kádár-rendszer ellentmondásokkal teli világa lett az elvesztett otthonom, mert senki sem választhatja meg gyermekkora színtereit. És járhattam volna rosszabbul…” György Péter emlékezik.
Az elmaradt igazságszolgáltatás a mögöttünk lévő húsz év egyik kudarca. Amit a Biszku-ügy most ismét felszínre hozott. De miért is nem vonták felelősségre a 90-es években a Kádár-rezsim vezetőit? Az utódpárt MSZP és a vele lepaktált SZDSZ igyekezett a múltat elfelejteni, az MDF pedig Horn kikészítésén fáradozott, látókörükből a többiek kikerültek. Az elévülésről folyt vita a politikai számítások martaléka lett, kampánytémává aljasodott.
