Több száz kárpátaljai magyar pályázatát utasították el arra hivatkozva, hogy a pályázó a magyar nemzetpolitika céljaival nem összeegyeztethető tevékenységet folytat. Csakhogy ilyen feltételt a pályázatban nem találni.
Oroszország érdekelt abban, hogy megszűnjön a Kárpátalján élő magyarok és ukránok közötti békés egymás mellett élés, és ezért az orosz titkosszolgálatok igencsak aktívak a térségben - véli egy ukrán elemző, aki szerint a legutóbbi provokációk mögött is Moszkva áll.
Egy ötfős csoport tagjai ciánvegyülettel akarták megmérgezni a jelentős részt magyarok lakta kárpátaljai Beregszász ivóvízkészletét – számolt be az állítólagos tervről a Police Control Ukraine nevű hírportál.
Az ukrán titkosszolgálat, az SZBU több tisztje ellenzi az ország NATO-hoz való közeledését és részben a kárpátaljai magyarok elleni akciókkal próbálja megakadályozni Kijev euroatlanti integrációját – állítják ukrán elemzők. Egyikük, Dmitro Tuzsanszkij a HVG-nek is megerősítette, több jel utal arra, hogy az SZBU valóban „önjáróvá” vált.
Az Ukrán Biztonsági Szolgálat emberei jelentek meg a szövetség intézményeinél és Brenzovics László (képünkön) lakásán is. Állítólag hazaárulásra, szeparatizmusra utaló bizonyítékokat kerestek.
Egy felvételen egy maszkos férfi a kárpátaljai magyarokat fenyegette meg.
Megerősítette az Orbán-kormány, hogy továbbra is megnehezíti Ukrajna uniós és NATO-kapcsolatait, miután a kijevi külügyminisztérium két magyar kormányzati vezetőt kitiltott az országból.
Jogos sérelmek, propaganda és Magyarország Moszkvához közeledése is kellett ahhoz, hogy elmérgesedjen viszonyunk keleti szomszédunkkal, amiben a Krím helyzete épp olyan fontos, mint a kárpátaljai magyaroké. Átnéztük, milyen lépésekkel jutottunk el idáig.
Mindezt egy most, október 23-án, azaz ünnep és munkaszüneti napon kiadott kormányhatározatból tudni.
Ukrajna szerint Pótápi Árpád János kampányolni utazott el Kárpátaljára, a magyar külügyminisztérium szerint szó sincs erről.
A hivatalos statisztikák azt mutatják, hogy másfél évtized alatt 50 ezren települtek át Ukrajnából Magyarországra. Egy most készült tanulmány szerint azonban valójában csak 15 ezer kárpátaljai magyar távozott véglegesen a szülőföldjéről, a többiek inkább kétlaki életre rendezkedtek be a határ két oldalán, vagy eleve nem is magyar nemzetiségűek voltak.
Záhonynál csak kocsival lehet jönni, ezt azonban sokan nem tudják megtenni. Segítségből egy van: fuvarosok, akik tízezrekért hozzák át a túloldalon rekedteket.
Oroszországot nevezi Ukrajna fő ellenségének Irina Verescsuk, a Volodimir Zelenszkij ukrán államfő vezette párt, A Nép Szolgálója parlamenti képviselője, aki a HVG-nek nyilatkozva kijelentette: nem hiszi, hogy a kárpátaljai magyarok el akarnának szakadni Ukrajnától.
Hiába vett vissza a korábbi évek harcias hangneméből a magyar külügyminisztérium, az új kijevi kormány sem akar változtatni az ukrán nyelvtörvényen, ami a Magyar Tudományos Akadémia állásfoglalása szerint súlyosan korlátozza a Kárpátalján élő magyar kisebbség jogát és végső soron a nemzeti kultúrája elsorvadásához vezet.
Egy terrorizmus finanszírozásával vádolt oligarcha tulajdonában lévő olajvezetéket venne vissza állami tulajdonba az ukrán elnök. A vezetéken Magyarországra is érkezik dízelüzemanyagot.
Húszan haltak meg csütörtökön, Ukrajnában ismét elszabadult a vírus.
Továbbra is gyorsuló ütemet mutat a koronavírus-fertőzés terjedése Ukrajnában, méghozzá főként az ország nyugati részén. Most egy nap alatt az eddigi legtöbb, 753 új esetet regisztráltak.
38 áldozata van a koronavírus-járványnak Ukrajnában, Kárpátalján is meghalt az első beteg.
