Józan László: „Azt gondoltam, mi nem fogjuk megtudni, mit jelent ez a rettegés”
A Vígszínházból, a Barátok köztből vagy a Keresztanyuból ismert színész, Józan László Ukrajnában, Kárpátalján született és nőtt fel, a háború kitörésekor azonnal arról posztolt, aggódik az ott élő családtagjaiért, de reméli, nem kell majd áttelepítenie őket Magyarországra. Nem így lett: csütörtökön felszólalt a budapesti orosz nagykövetség előtti tüntetésen, majd autóba ült, és a határra ment a rokonaiért. A tapasztalatairól kérdeztük.
hvg360: Az elmúlt években, évtizedekben mennyire volt érzékelhető Kárpátalján, hogy feszültség van Ukrajna és Oroszország között?
Józan László: Tizennyolc éves koromban költöztem el Kárpátaljáról: 2005-ben vettek fel a Színművészeti Egyetemre, így azóta Budapesten élek. Gyerekkoromban azt tapasztaltam, hogy a különböző nációk – lengyelek, románok, ukránok, oroszok, magyarok – eléltek egymás mellett, tisztelték a másikat. Nem emlékszem konfliktusra, mindent el lehetett intézni az anyanyelvünkön, magyarul, magyar iskolába jártam Beregszászon, a tanórák magyarul zajlottak, és közben az iskolában tanultam ukránul. Ha visszagondolok a gyerekkoromra, nem jutnak eszembe ilyen problémák.
hvg360: Mikor vált érzékelhetővé az a konfliktus, ami mostanra a háborúhoz vezetett?
J. L.: Nagyjából tíz éve már érezhető volt; nem emlékszem pontos eseményekre, csak az érzelmek vannak meg bennem. Akkor már érezhető volt oroszok és ukránok között a konfliktus csírája, de ha őszinte akarok lenni, azt gondoltam, a 21. században ezt már verbálisan, párbeszéddel is meg tudjuk oldani egymással, fegyverek ropogtatása nélkül.
Folyamatosan tartottam a kapcsolatot a családom ott élő részével, és még amikor az orosz hadsereg egy része megjelent az ukrán határnál, akkor sem volt pánikhangulat, azt mondták, nem érzik a háború szelét. Egészen csütörtök reggelig.