Újranyitja nagykövetségét Irán Szaúd-Arábiában
A két ország között hét éve szakadt meg a kapcsolat, amikor Szaúd-Arábia kivégzett egy síita papot.
A két ország között hét éve szakadt meg a kapcsolat, amikor Szaúd-Arábia kivégzett egy síita papot.
A férfit a rendőrök menthették meg attól, hogy a helyiek meglincseljék.
Február óta két tucat kiválasztott országba ismét utazhatnak kínai turistacsoportok, köztük Magyarországra is. Április elején meg is érkezett hozzánk az első turnus. Bárhol is landolnak, sztároknak kijáró fogadtatás várja őket, a fél világ tőlük várja a turisztikai szektor felélesztését. Csakhogy az ágazat a koronavírusévek alatt elsorvadt, és hiába van erősödőben, egyelőre képtelen kielégíteni a hirtelen újra berobbant keresletet. Ez a gond egyelőre csak a Kínával szomszédos országokat sújtja, a turistaözön most még csak rájuk zúdul. A nyugati féltekének még várnia kell, már csak azért is, mert a Covid alatt a repülőjáratok is leépültek, azokból sincs elég.
A Die Weltnek nyilatkozó Kaplan szerint teljesen valószínűtlen, hogy az oroszok győzzenek a háborúban. Azt is leszögezi, az önmagában nem volna elég, ha valaki más lépne a jelenlegi orosz elnök helyébe.
A kínai hadsereg az előző héten a precíziós csapásmérést és Tajvan blokád alá vonását gyakorolta, a művelet múlt hétfőn ért véget.
A kínai fúziós erőműben sikerült új rekordot felállítani. Bár más országok tudósainak már sikerült hosszabb ideig működtetniük az erőművet, a kínaiak szerint a hangsúly a plazma minőségén van.
Bár Peking mindent tagad, az ukrajnai csataterekről egyre több információ érkezik arról, hogy az orosz haditechnikát újabban kínai elektronikával szerelik fel.
A luxusmárka új sminkkollekcióját népszerűsítette, ám azóta tőlük zeng a kínai közösségi média, és nem a jó értelemben.
Mi vár a világra, ha Tajvanon leáll a félvezetők gyártása? Ukrajna és Tajvan sorsa összefonódott. A Nyugat egysége és a francia elnök balfogásai. Válogatás a világsajtó írásaiból.
A háromhavi kínai külkereskedelmi többlet 25,6 százalékkal lett nagyobb az egy évvel korábbinál.
A vezető testületében 12 volt állam-, illetve kormányfőt felsorakoztató Külkapcsolatok Európai Tanácsa nevű agytröszt igazgatója, Mark Leonard szerint a globális versengésben Kína nem az USA helyébe akar lépni, hanem egy egészen másfajta stratégiában utazik, ám, ahogy azt a szerző a Project Sydicate-en megjelent, majd a bécsi Der Standard által átvett cikkében állítja, nem tud célt érni.
Ezt üzente Kínából Emmanuel Macron francia elnök, akit nagy pompával üdvözöltek, miközben a vele együtt érkezett Ursula von der Leyen nem kapott ilyen fogadtatást Pekingben. Az Európai Bizottság vezetője ugyanis szankciókkal fenyegette meg Kínát arra az esetre, ha fegyvereket szállítana Oroszországnak.
Több titkos katonai dokumentum is kiszivárgott nemrég, amelyekben arról lehet olvasni, hogy Kína több ballonnal kémkedett az Egyesült Államok hadserege után, mint amiről eddig tudni lehetett.
A kínai oroszpolitika szempontjából jelzésértékű lehet, hogy azt a Li Sang-fu-t nevezték ki alig egy hónapja az ország védelmi tárcájának élére, aki 2018 óta amerikai szankciók alatt áll, mert harci repülőgépeket és felszereléseket vásárolt Oroszország fő fegyverexportőrétől, a Roszoboronexporttól.
Kína a tervek szerint 2025-ben indítja útnak azt az űrszondát, ami a 33 méter átmérőjű 2019 VL5 aszteroidába csapódik bele.
Néhány nappal Ursula von der Leyen és Emmanuel Macron után a kínai főváros vendége Annalena Baerbock német külügyminiszter, nemsokára érkezik Charles Michel, az Európai Tanács elnöke is – közölték a kínaiak.
A Kínai Tudományos Akadémia nemrég sikerrel végezte el azt a rakétatesztet, ami a jövőben a függőlegesen leszállni képes rakétákhoz vezethet.
Különleges, áramló vas-króm akkumulátorokból álló, energiatároló berendezés átadására készül a kínai State Power Investment Corp.
2022 februárja előtt sem álltak túl jól az Egyesült Államok és Magyarország közti diplomáciai kapcsolatok, ám a háború óta csak még nagyobb lett a szakadék a két ország vezetése között – és nem mellesleg Magyarország és az Európai Unió között is, írja Cathrin Kahlweit, aki a legnagyobb német politikai lapot tudósítja a magyar fejleményekről.
A sokszor kémbanknak titulált Nemzetközi Beruházási Bank több vezetője elleni amerikai büntetőintézkedések mostani elrendelése előtt csaknem két évvel írtuk itt a hvg360-on, hogy Magyarország az orosz ügynökök bázisává vált, mert Moszkvának az a célja, hogy meggyengítse az európai és euroatlanti intézményeket, és ebben partnerre talált Orbán Viktorban. Alább 2021 májusi cikkünket közöljük újra.