szerző:
MTI / hvg.hu
Tetszett a cikk?

A kínai külügy azt követően tartotta fontosnak megszólalni, hogy az ország párizsi nagykövete kijelentette: a volt szovjet tagországoknak, köztük a balti államoknak, nincs státuszuk a nemzetközi jogban.

Háború Ukrajnában
Több mint ezer napja tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Friss cikkek a témában

Diplomáciai botrányt robbantott ki Kína párizsi nagykövete, Lu Sa-je azon kijelentésével, hogy a volt szovjet tagországoknak, köztük a balti államoknak, nincs státuszuk a nemzetközi jogban. Ez pedig úgy hangzott, mintha Kína nem ismerné el ezen államok szuverenitását. Ezt tisztázandó szólalt meg most a kínai külügyminisztérium szóvivője, Mao Ning, aki a CNN tudósítása szerint egyértelműen kijelentette, hogy országa tiszteletben tartja a szovjet utódállamok szuverenitását.

„A Szovjetunió felbomlása után Kína az első országok egyike volt, amelyik diplomáciai kapcsolatokat létesített az érintett államokkal” – mondta Mao, aki azt is sietett hozzátenni, hogy az általa elmondottak a kínai kormányzat hivatalos álláspontját tükrözik a kérdésben. Lu kijelentéseit ugyanakkor nem hozta szóba.

A nagykövet nyilatkozata miatt Litvánia, Lettország és Észtország hétfőn bekérette a külügyminisztériumba az országaikban működő kínai diplomáciai képviselet vezetőit.

A diplomata kijelentései máshol sem maradtak visszhang nélkül, az Európai Parlament mintegy 80 képviselője levelet küldött a francia külügyminiszternek azzal a kéréssel, hogy nyilvánítsa Lu Sa-jét nemkívánatos személynek az országban. A francia kormányzat is reagált a nagykövet szavaira, válaszában „teljes szolidaritásáról” biztosított minden érintett államot, amelyek megfogalmazása szerint „több évtizednyi elnyomás után” vívták ki a függetlenségüket.

„Ami Ukrajnát illeti, az egész nemzetközi közösség, Kína is elismerte az 1991-es határaival, beleértve a Krímet” – szögezte le a francia külügyminisztérium egyik szóvivője. A szóvivő azt is hozzátette: Kínának tisztáznia kell, hogy az interjúban elhangzottak tükrözik-e álláspontját vagy sem. Ez lehet akkor a magyarázat arra, hogy Mao miért tartotta fontosnak hangsúlyozni, hogy amit mond, az a kínai kormány hivatalos álláspontja.

A párizsi kínai nagykövet megkérdőjelezte Ukrajna szuverenitását

Lu Shaye egy tévéinterjúban a szovjet utódállamok önállóságának jogosságát kérdőjelezte meg, szerinte a Krím-félszigetet Ukrajna csak „megkapta" Nyikita Hruscsov korábbi szovjet vezetőtől. A riporter azon kérdésére, hogy a Krím-félsziget része-e Ukrajnának vagy sem, Lu Shaye azt válaszolta: az mindig Oroszország része volt.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!