Ma dönt az alapkamatról a monetáris tanács
Kamatdöntő ülést tart ma a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa, az elemzők egységesen az 5,25 százalékos jegybanki alapkamat szinten tartására számítanak.
#MNB
Londoni elemzők: a piaci környezet nem engedi az MNB-kamatcsökkentést
Az utóbbi hetekben alaposan meggyengült piaci kockázatvállalási hajlam és a magyar kormány kommunikációjával, valamint a gazdasági akciótervvel kapcsolatos kérdőjelek miatt a magyar jegybank hétfőn biztosan nem változtat jelenlegi, 5,25 százalékos alapkamatán - ez a londoni elemzői közösség egyöntetű véleménye az MNB kamatdöntése előtt.
MNB: a közeljövő legnagyobb kockázata az inflációs várakozás
A monetáris politika szempontjából a közeljövő legnagyobb kockázata az inflációs várakozások nem kellő mértékű horgonyzottsága, az importált inflációs nyomás erősödése és a szabályozott árak alakulása, középtávon a legfőbb kihívás az euro bevezetésére vonatkozó hiteles, reális menetrend kialakítása – áll az MNB működéséről az új kormánynak készített összefoglalóban.
Reuters felmérés: júniusban nem lesz kamatcsökkentés
Nem csökkenti hétfőn az 5,25 százalékos jegybanki alapkamatot a monetáris tanács, decemberre is csak 25 bázisponttal kerül lejjebb – áll a Reuters legfrissebb, csütörtökön közölt felmérésében.
Van elég szabad pénz a bankok kezében
Májusban alig változott a bankrendszer szabad likviditása, miközben túltartalékolása a szokásosnál magasabb volt – közölte az előzetes adatok alapján a Magyar Nemzeti Bank hétfőn.
Ki mondja meg, hogy mennyit kereshet a jegybankelnök?
A kormány nem enged abból a tervéből, hogy havi bruttó kétmillió forintban maximálja az állami vezetők fizetését, köztük a 8,3 milliót kereső jegybankelnökét − szögezte le Szijjártó Péter miniszterelnöki szóvivő. Úgy tűnik azonban, hogy az MNB hivatalban lévő vezetőinek jövedelmét az uniós szabályok miatt nem lehet megkurtítani.
1
1
Simor: több lakossági megtakarításra van szükség
A válság nyomán megnőttek a lakossági megtakarítások Magyarországon, s remélhető, hogy a tendencia tartós lesz, mivel a gazdasági növekedést a jövőben elsősorban a belső megtakarításokból kell finanszírozni – jelentette ki Simor András, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke a pénteken rendezett Pénziránytű konferencián.
MNB: az infláció 2011. második negyedévére csökken 3,0 százalékra
Az idei év harmadik negyedévében 3,8, a negyedikben 4,1 százalékos infláció várható, amely 2011. első negyedévében 3,4 százalékra, a másodikban pedig 3,0 százalékra csökken, majd a harmadik negyedévben éri el a 2,8 százalékos mélypontot – áll a Magyar Nemzeti Bank (MNB) szerdán kiadott inflációs jelentésében.
Az MNB 3,9 százalékos GDP-növekedést vár 2012-ben
Az MNB az idei 0,9 után jövőre 3,2, 2012-ben pedig már 3,9 százalékos GDP-növekedésre számít legfrissebb inflációs jelentésében. Az infláció az idei 4,9-ről jövőre 3,0, 2012-re pedig 2,9 százalékra csökken. A monetáris tanács hétfői ülésén megvitatta az MNB májusi inflációs jelentését.
MNB: áprilisban nettó hiteltörlesztő volt a lakosság
A háztartások áprilisban forintban több hitelt vettek fel, mint amennyit törlesztettek, devizában viszont a törlesztések meghaladták a hitelfelvételt. Összességében nettó törlesztő volt a lakosság, amelynek hitelállománya áprilisban 20,5 milliárd forinttal csökkent – közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a honlapján hétfőn.
Kamatdöntő ülést tart a monetáris tanács
Kamatdöntő ülést tart ma a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa, az elemzők többsége az 5,25 százalékos jegybanki alapkamat szinten tartására számít.
Leállhat a monetáris lazítással az MNB
Bár az új kormány nemzetgazdasági miniszterjelöltje szerint van tere a további kamatcsökkentésnek, és Matolcsy György 4,5 százalékos jegybanki alapkamatot tartana indokoltnak, az elemzők szerint a monetáris tanács hétfőn átmenetileg leáll a monetáris lazítással és év végéig is csak még egyszer, 25 bázisponttal csökkenti - újabb történelmi mélypontra - 5 százalékra az alapkamatot.
MNB-PSZÁF: minden hitelfelvevőnek elmagyarázzák az eladósodás kockázatait
Az elmúlt években jelentősen megnőtt a lakosság eladósodottsága, sokan több hitelt vettek fel, mint amennyit törleszteni tudnak. Annak érdekében, hogy a hitelfelvevők körültekintően dönthessenek, a Magyar Nemzeti Bank a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletével közösen tájékoztatót készített a túlzott eladósodás kockázatairól.
Hétfőn megakadhat a kamatcsökkentési ciklus
Hétfőn megakad a Magyar Nemzeti Bank 10 hónapja tartó kamatcsökkentési sorozata − vélekednek a Portfolio.hu által megkérdezett piaci szakértők. A fő érv a globális befektetői környezet érezhető romlása, ám több szakértő a felálló kormány szándékaival kapcsolatos növekvő bizonytalanságot is megemlítette.
Matolcsy: együttműködés kell az MNB-vel
A jegybankkal kapcsolatban együttműködésre, meggyőzésre, esetleg közös programra van szükség a növekedés beindításához − mondta Matolcsy György nemzetgazdasági miniszterjelölt.
MNB: nőtt a kormányzat által kibocsátott értékpapírok állománya
Az első negyedévben a központi kormányzat által kibocsátott értékpapírok állománya 368 milliárd forinttal nőtt tranzakciókból és 354 milliárd forinttal átértékelődésből eredően - derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) pénteken kiadott legfrissebb adataiból.
MNB: kik és hogyan szavaztak az alapkamat csökkentésére
A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsának öt tagja szavazott a jegybanki alapkamat 25 bázispontos csökkentésére, ketten pedig 50 bázispontos lazítást javasoltak az április 26-i kamatdöntő ülésen – tette közzé az ülés rövidített jegyzőkönyvét az MNB szerdán.
Simor: a jegybank nem felelős a devizahitelezés elterjedéséért
Simor András visszautasította a devizahitelezés elterjedése miatt az MNB-t ért kritikákat, és hangsúlyozta, hogy a jegybank nem fogyasztóvédelmi hatóság, nincsenek szabályozó eszközei, egyben emlékeztetett arra: szinte az egyetlen intézményként az MNB 2001 óta következetesen, hangosan érvelt a devizahitelezés ellen, és javaslatokat is tett a kormánynak már 2005-ben.
Simor: "utólag könnyű okosnak lenni"
"Utólag könnyú okosnak lenni" - mondta Simor András kedden, a Figyelő és a Nemzetközi Bankárképző által rendezett bankárkonferencián, ahol kisebb polémia alakult ki a devizahitelezésről.
MNB: az államháztartás bruttó adóssága a GDP 79,6 százaléka
Az államháztartás nettó finanszírozási igénye a 2010 első negyedévével záruló elmúlt egy évben a GDP 4,4 százalékát tette ki, az államháztartás bruttó, konszolidált, névértéken számított adóssága a GDP 79,6 százaléka volt 2010 első negyedévének végén - közölte a pénzügyi számlák előzetes adatai alapján az MNB hétfőn.