szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Az MNB az idei 0,9 után jövőre 3,2, 2012-ben pedig már 3,9 százalékos GDP-növekedésre számít legfrissebb inflációs jelentésében. Az infláció az idei 4,9-ről jövőre 3,0, 2012-re pedig 2,9 százalékra csökken. A monetáris tanács hétfői ülésén megvitatta az MNB májusi inflációs jelentését.

Az inflációs kilátásokat az élénkülő külső konjunktúra és az ezzel összefüggésben emelkedő energiaárak, valamint a lassan felívelő belső kereslet kettőssége határozza meg - ismertette a jelentés legfontosabb megállapításai között a monetáris tanács üléséről kiadott közlemény. A gyenge belső kereslet a következő másfél évben is számottevő árleszorító hatást fejt ki, így a maginfláció számottevően az inflációs cél alatt maradhat. Ezt a hatást azonban tompítják a globális konjunktúra miatt emelkedő energiaárak, az euró gyengülése, valamint a szabályozott árak emelése. 2012-ben a belső kereslet élénkülése már a maginfláció emelkedését is előidézheti, folytatódik a prognózis.

Az infláció 2010 második félévében, az áfaemelés hatásának kifutását követően, 4 százalék körül alakulhat, és csak 2011 első felében kerülhet a cél közelébe, prognosztizálja az MNB. A monetáris politika számára releváns horizonton a 3 százalékos cél közelébe várja fogyasztóiár-indexet az MNB, ami korábbi előrejelzéseinél magasabb. A februárban kiadott előző jelentésében 4,4 százalékos idei és 2,3 százalékos jövő évi inflációt jelzett a jegybank.

2010 elején valószínűleg Magyarország is túljutott a recesszión, miután a legfrissebb adatok szerint a vártnál erőteljesebben indult meg a gazdaság fellendülése. A gazdaságban ennek ellenére jelentős kihasználatlan kapacitások maradtak, amelyek korlátozzák a vállalatok áremelési törekvéseit.

A magyar gazdaságra továbbra is jellemző maradhat az előző évben megfigyelt szerkezeti kettősség: az export fellendülését a belföldi kereslet csak késve követi, és várhatóan csak 2011-től járul hozzá érdemben a gazdasági növekedéshez. A hosszabb távú növekedés szempontjából kockázatot jelent a főbb kereskedelmi partnerek gazdasági kilátásait övező bizonytalanság. Számos európai országban az adósság fenntarthatóságával kapcsolatos aggodalmak erőteljes költségvetési kiigazítást tesznek szükségessé, ami lassíthatja a kereslet növekedését a magyar áruk és szolgáltatások iránt - közölte az inflációs jelentésből kiemelve hétfőn az MNB. A "Jelentés az infláció alakulásáról" című anyagát negyedévenként, a kamatdöntő ülés után két nappal, azaz legközelebb szerdán hozza nyilvánosságra az MNB.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

MTI Gazdaság

Hétfőn megakadhat a kamatcsökkentési ciklus

Hétfőn megakad a Magyar Nemzeti Bank 10 hónapja tartó kamatcsökkentési sorozata − vélekednek a Portfolio.hu által megkérdezett piaci szakértők. A fő érv a globális befektetői környezet érezhető romlása, ám több szakértő a felálló kormány szándékaival kapcsolatos növekvő bizonytalanságot is megemlítette.

hvg.hu Gazdaság

MNB-PSZÁF: minden hitelfelvevőnek elmagyarázzák az eladósodás kockázatait

Az elmúlt években jelentősen megnőtt a lakosság eladósodottsága, sokan több hitelt vettek fel, mint amennyit törleszteni tudnak. Annak érdekében, hogy a hitelfelvevők körültekintően dönthessenek, a Magyar Nemzeti Bank a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletével közösen tájékoztatót készített a túlzott eladósodás kockázatairól.

MTI Gazdaság

Leállhat a monetáris lazítással az MNB

Bár az új kormány nemzetgazdasági miniszterjelöltje szerint van tere a további kamatcsökkentésnek, és Matolcsy György 4,5 százalékos jegybanki alapkamatot tartana indokoltnak, az elemzők szerint a monetáris tanács hétfőn átmenetileg leáll a monetáris lazítással és év végéig is csak még egyszer, 25 bázisponttal csökkenti - újabb történelmi mélypontra - 5 százalékra az alapkamatot.