5,5 százalékos történelmi mélyponton az alapkamat
A monetáris tanács 25 bázisponttal, 5,5 százalékra, rekordmélységbe csökkentette a jegybanki alapkamat szintjét hétfőn.
#MNB
Ma történelmi mélypontra csökkenhet az alapkamat
Kamatdöntő ülést tart ma a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa, a piaci elemzők döntő többsége további, 25 bázispontos kamatcsökkentést vár.
Londonból kamatcsökkentést várnak a jegybanktól
Egyöntetűen negyed százalékpontos kamatcsökkentést vár a magyar jegybank hétfői monetáris tanácsi ülésétől a londoni elemzői közösség. Jórészt abban is konszenzus alakult ki a Cityben, hogy az MNB a hétfői csökkentés után sem áll le a pénzügypolitikai enyhítéssel; ennek a prognózisnak az alapja - az utóbbi időszak piaci folyamatai mellett - az a széleskörű elemzői meggyőződés, hogy a következő kormány fenntartja a költségvetési szigort.
Londoni elemzők: már nem biztos, hogy az MNB leáll az enyhítéssel
A korábbiaknál most már kevésbé bizonyos, hogy az MNB a jövő hétre általánosan várt negyed százalékpontos kamatcsökkentés után leáll a pénzügypolitikai enyhítéssel – vélekednek londoni elemzők a magyar jegybank hétfői kamatdöntése előtti legújabb előrejelzéseikben.
MNB: hatan szavaztak az alapkamat 25 bázispontos csökkentésére
A monetáris tanács hat tagja szavazott a jegybanki alapkamat 25 bázispontos csökkentésére, ketten 50 bázispontos lazítást javasoltak, míg egy tag az alapkamat szinten tartása mellett voksolt a február 22-i kamatdöntő ülésen – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) jegyzőkönyvéből.
Maximumon a kéthetes MNB-kötvények állománya februárban
Februárban a bankrendszer szabad likviditása a jegybank külföldi követeléseivel együtt emelkedett, így a kéthetes MNB kötvények átlagos állománya elérte eddigi maximumát – közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB) pénteken előzetes adatok alapján.
Londoni elemzők: még legalább egy magyar kamatcsökkentés jön
A londoni konszenzustól számottevően elmaradó, éves összevetésben 5,7 százalékos februári magyarországi infláció nyomán még legalább egy, de a további költségvetési konszolidáció és a forintárfolyam függvényében akár több jegybanki kamatcsökkentés is lehetséges az idén – vélekedtek citybeli elemzők az inflációs adatsor csütörtöki ismertetése után.
Csányi Sándor a 4,5 százalékos hiányról és egy titokzatos ázsiai célországról
Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója szerint, ha az államháztartási hiány 4,5 százalékig emelkedne, az még kezelhető lenne. Ezt azonban csak akkor lehet túllépni, és elfogadtatni a nemzetközi szervezetekkel, ha valamely nagy alrendszer reformjára végre sor kerül – mondta Csányi Sándor a Magyar Narancsnak adott interjúban.
MNB: negatív rekordot döntöttek a lakáshitel szerződések januárban
Januárban tovább csökkent a frissen kötött lakáscélú hitelszerződések értéke és a forintalapú hitelekből majdnem tíz éve, svájci frank alapú hitelekből – amióta megjelent a kínálatban – még soha, az euró alapúakból pedig tizennégy hónapja nem jegyeztek fel a múlt havinál kisebb összeget – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) péntek nyilvánosságra hozott legfrissebb adataiból.
Surányi kontra MNB: ki a hunyó?
Dúl a vita Surányi György volt jegybankelnök és az MNB mostani vezetése között arról, hozzájárult-e a bankok bankja a gazdaság zuhanásához, amelyet csak 20 milliárd eurós nemzetközi hitellel lehetett megállítani.
Hogyan romlik a pénzünk: mit mond az MNB az inflációs jelentésben?
A fogyasztói árak növekedési üteme legkorábban 2011 első negyedévében csökkenhet a 3 százalékos inflációs cél alá. Magyar Nemzeti Bank (MNB) szerdán kiadott legfrissebb Inflációs Jelentése szerint, akkor 2,5 százalék lehet. A GDP pedig az idei harmadik negyedévben nőhet először éves összehasonlításban, 1 százalékkal.
MNB: a hiány idén 4,2, jövőre 4,3 százalék lehet
Az idei GDP-arányos, eredményszemléletű (ESA) államháztartási hiány 4,2, jövőre 4,3 százalék lehet – áll a Magyar Nemzeti Bank (MNB) szerdán kiadott új inflációs jelentésében.
Mennyit érnek összesen a BÉT-en lévő cégek? Itt a válasz
A múlt év negyedik negyedében 5,3 százalékkal 5 685 milliárd forintra nőt a Budapesti Értéktőzsdén jegyzet részvények kapitalizációja (összesített piaci értéke). A 276 milliárd forint negyedéves növekmény szinte teljes egészében átértékelődésből (árfolyam emelkedésből) származott – egyebek mellett ez derül ki a Magyar Nemzeti Bank kedden kiadott értékpapír piaci statisztikáiból.
Monetáris tanács: ezután kettővel kevesebben döntenek a forintról
Hét tagúra csökken március 1-től a monetáris tanács, miután Hardy Ilona és Bihari Vilmos mandátuma lejár, új tagok jelölésére pedig nem kerül sor – jelentette be Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke a hétfői tájékoztatón.
Javított GDP prognózisán, de emelte inflációs előrejelzését az MNB
Javított idei GDP prognózisán a jegybank: a novemberben várt 0,6 százalékról 0,2 százalékra csökkentette az idei gazdasági visszaesés várható mértékét, míg a 2011-es növekedési kilátást változatlanul 3,4 százalékon tartotta – áll a Magyar Nemzeti Bank hétfőn kiadott új inflációs jelentésében.
Legfeljebb még egyszer csökkentheti a jegybanki alapkamatot az MNB
A hétfői 25 bázispontos kamatcsökkentés után a történelmi mélypontját elérő 5,75 százalékos jegybanki alapkamat szinten tartását, legfeljebb még egyszer, újabb 25 bázispontos csökkentését tartják elképzelhetőnek szakértők, azt sem kizárva, hogy év végén újra emelkedhet az alapkamat.
Történelmi mélypontra, 5,75 százalékra csökkent az alapkamat
A monetáris tanács a piaci várakozásoknak megfelelően 25 bázisponttal, 5,75 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot hétfőn, ilyen alacsony még soha nem volt az irányadó ráta.
A londoni elemzők 25 bázispontos kamatvágást várnak
Egyöntetűen negyed százalékpontos kamatcsökkentést várnak a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsának hétfői ülésétől az MTI által megkérdezett londoni felzárkózó piaci elemzők.
Rekordmélységbe süllyedhet az alapkamat
A jegybank 25 bázisponttal, 5,75 százalékra csökkenti az alapkamatot a jövő hétfőn – írja az elemzőktől kapott válaszok alapján csütörtökön a Napi gazdaság.
A GDP csaknem 80 százalékára rúg az államadósság
Az államháztartás nettó finanszírozási igénye 2009-ben a GDP 4,4 százalékára nőtt a 2008-as 3,7 százalékról, az államháztartás bruttó, konszolidált, névértéken számított adóssága pedig a GDP 78,3 százaléka volt 2009 végén.