MNB: mérséklődtek a pénzügyi stabilitási kockázatok
Magyar Nemzeti Bank legújabb, a pénzügyi stabilitásról készített jelentése szerint a pénzügyi stabilitási kockázatok mérséklődtek az elmúlt időszakban.
Magyar Nemzeti Bank legújabb, a pénzügyi stabilitásról készített jelentése szerint a pénzügyi stabilitási kockázatok mérséklődtek az elmúlt időszakban.
Nem tartható az idei inflációs cél, az áremelkedés az év eleje óta hónapról hónapra meglepetést okoz – mondták az MTI által megkérdezett elemzők a kedden publikált inflációs adatokról.
A Magyar Nemzeti Bank nemzetközi tartalékai március végén újabb csúcsra emelkedtek, 33,852 milliárd eurót tettek ki, február végéhez képest 992 millió euróval emelkedtek – közölte szerdán az előzetes adatot a jegybank a honlapján.
Tavaly nemcsak a lakossági megtakarítások, de a vállalatok is finanszírozták a költségvetés hiányát, a korábbi évek ezer milliárdot is meghaladó nettó finanszírozási igényükkel szemben nettó 324 milliárd forinttal, a GDP 1,2 százalékával járultak hozzá az ország pénzügyi egyensúlyához – ez derül ki a Magyar Nemzeti Bank pénzügyi számlákról közzétett legutóbbi adataiból.
Tavaly 877 milliárd forintra, a 2008. évi több mint kétszeresére nőttek a magyar lakosság nettó megtakarításai; a GDP 3,4 százalékára rúgó megtakarítási hányad pedig a legmagasabb volt 2005 óta, derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adataiból.
A negyedik negyedévben 456 millió euró többlettel zárt a folyó fizetési mérleg, és a korábbi adatok korrekciója után a múlt év összesített adata 186 milliós szufficitet mutat − közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB).
Április 5-től Simon András lesz a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kommunikációs igazgatója és szóvivője − közölte kedden a jegybank.
Még fél százalékpontnyi idei magyarországi kamatcsökkentést valószínűsítenek londoni feltörekvő piac elemzők és a hazai szakértők egyaránt.
A Monetáris Tanács szoros szavazati aránnyal csökkentette 25 bázisponttal 5,50 százalékra az alapkamatot − mondta Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke a hétfői sajtótájékoztatón.
A monetáris tanács 25 bázisponttal, 5,5 százalékra, rekordmélységbe csökkentette a jegybanki alapkamat szintjét hétfőn.
Kamatdöntő ülést tart ma a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa, a piaci elemzők döntő többsége további, 25 bázispontos kamatcsökkentést vár.
Egyöntetűen negyed százalékpontos kamatcsökkentést vár a magyar jegybank hétfői monetáris tanácsi ülésétől a londoni elemzői közösség. Jórészt abban is konszenzus alakult ki a Cityben, hogy az MNB a hétfői csökkentés után sem áll le a pénzügypolitikai enyhítéssel; ennek a prognózisnak az alapja - az utóbbi időszak piaci folyamatai mellett - az a széleskörű elemzői meggyőződés, hogy a következő kormány fenntartja a költségvetési szigort.
A korábbiaknál most már kevésbé bizonyos, hogy az MNB a jövő hétre általánosan várt negyed százalékpontos kamatcsökkentés után leáll a pénzügypolitikai enyhítéssel – vélekednek londoni elemzők a magyar jegybank hétfői kamatdöntése előtti legújabb előrejelzéseikben.
A monetáris tanács hat tagja szavazott a jegybanki alapkamat 25 bázispontos csökkentésére, ketten 50 bázispontos lazítást javasoltak, míg egy tag az alapkamat szinten tartása mellett voksolt a február 22-i kamatdöntő ülésen – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) jegyzőkönyvéből.
Februárban a bankrendszer szabad likviditása a jegybank külföldi követeléseivel együtt emelkedett, így a kéthetes MNB kötvények átlagos állománya elérte eddigi maximumát – közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB) pénteken előzetes adatok alapján.
A londoni konszenzustól számottevően elmaradó, éves összevetésben 5,7 százalékos februári magyarországi infláció nyomán még legalább egy, de a további költségvetési konszolidáció és a forintárfolyam függvényében akár több jegybanki kamatcsökkentés is lehetséges az idén – vélekedtek citybeli elemzők az inflációs adatsor csütörtöki ismertetése után.
Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója szerint, ha az államháztartási hiány 4,5 százalékig emelkedne, az még kezelhető lenne. Ezt azonban csak akkor lehet túllépni, és elfogadtatni a nemzetközi szervezetekkel, ha valamely nagy alrendszer reformjára végre sor kerül – mondta Csányi Sándor a Magyar Narancsnak adott interjúban.
Januárban tovább csökkent a frissen kötött lakáscélú hitelszerződések értéke és a forintalapú hitelekből majdnem tíz éve, svájci frank alapú hitelekből – amióta megjelent a kínálatban – még soha, az euró alapúakból pedig tizennégy hónapja nem jegyeztek fel a múlt havinál kisebb összeget – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) péntek nyilvánosságra hozott legfrissebb adataiból.
Dúl a vita Surányi György volt jegybankelnök és az MNB mostani vezetése között arról, hozzájárult-e a bankok bankja a gazdaság zuhanásához, amelyet csak 20 milliárd eurós nemzetközi hitellel lehetett megállítani.
A fogyasztói árak növekedési üteme legkorábban 2011 első negyedévében csökkenhet a 3 százalékos inflációs cél alá. Magyar Nemzeti Bank (MNB) szerdán kiadott legfrissebb Inflációs Jelentése szerint, akkor 2,5 százalék lehet. A GDP pedig az idei harmadik negyedévben nőhet először éves összehasonlításban, 1 százalékkal.