Simor: a jegybank nem felelős a devizahitelezés elterjedéséért

Simor András visszautasította a devizahitelezés elterjedése miatt az MNB-t ért kritikákat, és hangsúlyozta, hogy a jegybank nem fogyasztóvédelmi hatóság, nincsenek szabályozó eszközei, egyben emlékeztetett arra: szinte az egyetlen intézményként az MNB 2001 óta következetesen, hangosan érvelt a devizahitelezés ellen, és javaslatokat is tett a kormánynak már 2005-ben.

  • MTI MTI
Simor: a jegybank nem felelős a devizahitelezés elterjedéséért

A jegybankelnök szerdán sajtótájékoztatón ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a devizahitelek között a problémás hitelek aránya nem magasabb, mint a forinthiteleknél. Ugyanakkor megerősítette, hogy a devizahitelesek között mintegy 80-100 ezren nehéz helyzetbe kerültek. Emlékeztetett arra is, hogy a devizahitelezés nem a mostani jegybanki vezetés idején kapott lendületet, hanem még az előző vezetés alatt. Az euróbevezetés lehetséges időpontjáról nem nyilatkozott, annyit azonban elmondott: reméli, hogy a következő kormány az időpontról egyeztet majd a jegybankkal.

Karvalits Ferenc, a jegybank alelnöke az árfolyamot illetően azt mondta: a forint elmúlt időszakbeli jelentősebb árfolyammozgását a bankrendszer kezelni tudta, és bár vannak olyan szintek, ahol megnőnek a pénzügyi stabilitási kockázatok, de „a monetáris politika nincs gúzsba kötve”.

Útmutató cégvezetőknek

Útmutató cégvezetőknek

Jó sokat költött a MÁV felújításra, csak nem ott, ahol szükség volt rá: kellett a pénz a Budapest–Belgrádra

Jó sokat költött a MÁV felújításra, csak nem ott, ahol szükség volt rá: kellett a pénz a Budapest–Belgrádra

A magyar vasút olyan, mint a magyar oktatás vagy az egészségügy: rendkívül elhivatott emberek hatalmas munkája kell ahhoz, hogy ellensúlyozzák, mennyire kevés pénzt ad az állam. Ami pénz a vasútra megy, az arra jó, hogy a menetrend ne nagyon romoljon, a legrosszabb kocsikat lecseréljék, na és hogy a Budapest–Belgrád vasút épüljön.