A LUK Kortárs Kiállítótér neve is sejteti: az oda látogató valami kicsire számíthat, a weboldalra rákeresve pedig kiderül, hogy a LUK más olvasatban Look. A magyar–angol szójáték arra utal, hogy egy kicsi helyen valamit nézni kell. A Műértő cikke.
„Hirstöt tulajdonképpen könnyű volt megragadni: brutálisnak, cinikusnak lehetett ábrázolni, vagy akár lázadó művésznek (aki azért gazdag is), ráadásul volt az arcában valami tipikusan angol vérmesség és vaskosság, ettől egy Arsenal-drukkerre hasonlított. Koons viszont valamiféle kettősséget hordozott magában, egyfajta feloldozhatatlan ellentmondást a közönséges sunyiság és az aszketikus megszállottság között.” Jed Martin nem volt elégedett a képpel, s dühében összetörte – így sosem tudta meg a világ, miképpen is nézett volna ki a Damien Hirst és Jeff Koons felosztja a művészeti piacot című festmény. A Műértő cikke.
Sanja Ivekovic New Yorkban, Bukta Imre a Park Galériában, James Ensor a Kogartban, Gink Judit a Budapest Kiállítóteremben, múzeumok bizonytalan jövője és a nemzetközi műtárgypiac 2011-ben. Mindez és sok minden más a Műértő februári számában.
Marina Koldobszkaja képzőművész, kritikus, kurátor, az oroszországi National Centre for Contemporary Arts Saint-Petersburg Branch - NCCA (Nemzeti Kortársművészeti Központ szentpétervári fiókja) vezetője, elsődleges célja, hogy a kortársművészetnek teremtsen közönséget a klasszikus díszletek között. Ennek jegyében indított útjára számos kezdeményezést, részben az NCCA égisze alatt. A Műértő interjúja.
Nem a kereskedelmi galériákról van szó. Ámbár szűnt meg azok közül is nem egy. Megnyílt, majd bezárt. De ha azokat baj érte, akkor az ok a kereskedelemben volt: kicsi kereslet, kevés tőke, túl magas színvonal. Vagy kiállt mögüle a csendestárs, csődbe ment a támogató vállalkozás. Másról van szó: a nonprofit galériákról, amelyeket 15–20 év gyakorlata szerint többségükben önkormányzatok és társadalmi egyesületek működtettek. Most azt halljuk, hogy egyik napról a másikra sorra-rendre bezárnak. A Műértő cikke.
André Kertész a Nemzeti Múzeumban, Elvont táj Székesfehérváron, Drozdik Orshi a MODEM-ben, Jovián György a Kiscelli Múzeumban, Chilf Mária a Raiffeisen Galériában, Gémes Péter a MissionArtban, BMZ Békéscsabán, Collector/Fantastic Lille-ben, Perugino Münchenben, a Nahmad-gyűjtemény ZürichbenMindez és sok minden más a Műértő decemberi számában.
Jó címadással be lehet csalogatni a közönséget. Azt kell ígérni, hogy a hajdan volt elevenség felvillantható; bepillantást nyerhetünk a valamikor valakiknek vonzó és lüktető valóságba. Filmes átjáró a múltba - a magyar némafilm kora. Micsoda remek cím! És a tömör alcím még ügyesebben ígér: Sztárok, fotók, plakátok, filmek. A Műértő cikke.
Valaki megvádolhatta S. Jánost. Talán bocsánatos bűn a Kafka-parafrázis, ha meggondoljuk: a rendszerváltás utáni hazai jogtörténet egyik legabszurdabb esetét produkálta nemrégiben a magyar igazságszolgáltatás, amikor felfüggesztett börtönt adott egy képzőművésznek. Durvább botrányok, fenyegetések és ítéletek sem ritkák azonban körülöttünk, Kelet-Európában. A Műértő cikke.
Magyar vonatkozású műtárgyak tömeges felbukkanása a nagy külföldi aukciósházakban elenyésző kivételtől eltekintve a legritkább esetben fordul csak elő. E ritka kivételek egyike volt a Christie’s május 17-i arany- és ezüstaukciója New Yorkban: mintegy 30 olyan tétel indult egy csoportban (egymást követően, tehát nem egy tételben), amely már a címében is jelezte a magyar eredetet. A Műértő cikke.
Károlyi Zsigmond a NEON Galériában, Marina Abramovic a Mélycsarnokban, Holt könyvek társasága a Centrális Galériában, John Chamberlain New Yorkban, kortárs ékszerfesztivál Münchenben. Mindez és sok minden más a Műértő áprilisi számában.
Natalia LL az Ernst Múzeumban, Bernar Venet a Műcsarnokban, feLugossy László a MODEM-ben, sztereofotók a Ferencvárosban. Mindez és sok minden más a Műértő márciusi számában.
„Az emlékművek királyok, vallások, hősök és dogmák tiszteletére épülnek, de az emlék, amit végül megőriznek, az készítőik emléke” – idézi az 1974-ben elhunyt polihisztor Jacob Bronowskit kiállításának mottójaként Grayson Perry. A Műértő cikke.
„Azt kell kívánnunk: bár csak volna sok Nemes Marcellunk.” Ez a mondat akkor hangzott el, amikor 1921-ben Petrovics Elek megköszönte a Szépművészeti Múzeumnak adományozott El Greco-festményt, a Bűnbánó Magdolnát. A Műértő cikke.
Németh Ilona az Ernst Múzeumban, Nemes Marcell kollekciója a Szépművészetiben, aktok a MODEM-ben, Verebics Ágnes a Mono Galériában, múzeumi negyedek Hollandiában. Mindez és sok minden más a Műértő januári számában.
Kultúrharc a festők városában, Másik világ Grazban, portré Nudelman Lászlóról. Mindez és sok minden más a Műértő novemberi számában.
Privát labirintusok a Nemzeti Galériában, Rudolf Steiner Bécsben, megnyílt a Design Terminál, összeállítás a hazai művészeti képzésről. Mindez és sok minden más a Műértő szeptemberi számában.
Imponáló a prágai kiállítási élet: nemcsak a nemzetközi sztárprojektek, hanem a hazai művészetet értékelő bemutatók is komoly szakmai és közönségsikert könyvelhetnek el. Egy évvel ezelőtt Márie Klimesová 1950-es éveket elemző tárlata bizonyította a cseh modern művészet folytonosságát a sztálinista korszak alatt, most pedig Az avantgárd vége? című kiállítás vált a nyári szezon meghatározó projektjévé. A Műértő cikke.
A mögöttünk álló hat hónap néhány sikeres aukciós tétel és pár csöndes bolti eladás mellett inkább felejthetőnek, mint emlékezetesnek mondható. Mivel nem ez volt az első ilyen fél év, és bizonyára nem is az utolsó, megkérdeztünk néhány „érintettet”, műkereskedőt és műgyűjtőt, hogyan látják a magyarországi műtárgypiac helyzetét és jövőjét. A Műértő cikke.
Idén az 54. Velencei Biennálén Németh Hajnal Összeomlás - Passzív interjú című installációja látható a magyar pavilonban. A Műértő cikke.
Moholy-Nagy László művei a Ludwig Múzeumban, beszámoló az 54. Velencei Biennáléról, ART Basel és Art Hong Kong, és egy körkérdés: mi lesz a hazai műtárgypiaccal. Mindez és sok minden más a Műértő július-augusztusi számában.
