Ha a NATO-tagság csak olyan kormányoknak járna, amelyek arra rászolgálnak, akkor valóban tárt kapukkal kellene fogadni Ukrajnát. Ugyanakkor akár ki is lehetne rakni Magyarországot és Törökországot, írja Andreas Kluth, a Bloomberg Berlinben élő kommentátora, a Handelsblatt angol nyelvű kiadásának volt főszerkesztője. Azonban hozzáteszi, itt más szempontok alapján kell dönteni.
A honvédelmi miniszter nagyon kereste a háború felelőseit, de Oroszországig nem jutott el.
Célkeresztben a víz alatti nemzetközi infrastruktúra, a világháló és a kibertér, a NATO-nak közösen kell fellépnie. Korrupcióellenes tervek az EU-ban. Miért nem ültek nők a Bazilikában a pápai misén? Marad vagy megy Erdogan? Válogatás a világlapok írásaiból.
Számos vezető lap beszámol Ferenc pápa budapesti látogatásáról. Volodimir Zelenszkij szerint, amit Magyarország tesz, nem egyeztethető össze a NATO-tagsággal. Egyelőre úgy tűnik, második forduló is lehet majd a török elnökválasztáson. Kína lesz az orosz-ukrán háború nagy nyertese. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Minden bizonnyal véget ért Milo Djukanovic montenegrói politikus közéleti pályafutása, miután április elején súlyos vereséget szenvedett az elnökválasztáson. A jó harminc éven át meghatározó vezető távozása aligha oldja meg az egykori jugoszláv tagköztársaság hosszú ideje tartó belpolitikai válságát.
Az orosz politikusok után most már Orbán Viktor és a kormányzati kommunikáció is azzal rémisztgeti a világot, hogy a britek által Ukrajnának átadandó, szegényített uránt tartalmazó lövedékek használata közelebb viszi az emberiséget az atomháborúhoz. Sajnálatos, hogy Magyarország ismét átveszi az orosz propagandát, már csak azért is, mert ezeknek a lőszereknek semmi közük sincs az atomháborúhoz. Pár évvel ezelőtt még az orosz TASZSZ hírügynökség is azzal dicsekedett, hogy a legújabb orosz harckocsik képesek a szegényített uránt tartalmazó lőszer kilövésére, és ez semmilyen nemzetközi szerződésbe nem ütközik.
Az elmúlt egy hónapban vitasorozatot indítottunk a hvg360-on arról, milyen lehetséges kifutása van az orosz-ukrán háborúnak, mekkora esély van arra, hogy eszkalálódjon. Kérdés az is, hogyan alakul a világrend, mi lesz a térséggel és Magyarországgal, meddig marad elszigetelt az Orbán-kormány. A sorozat utolsó része hétfőn jön, ezért felelevenítettük az eddigi beszélgetéseket.
Ukrajna elhalasztotta tervezett offenzíváját, részben azért, mert részleteket tett ismertté az amerikai kiszivárogtatási botrány, de főleg azért, mert a hadsereg még nem készült fel, és az időjárási körülmények sem ideálisak. Közben érkeznek a nyugati fegyverek is, legutóbb a régen várt Patriot légvédelmi rakétarendszert kapta meg Kijev.
A NATO-n belül már 15 éve létezik olyan dokumentum, amelyben a tagállamok elkötelezték magukat Ukrajna NATO-tagsága mellett.
A főtitkár úgy nyilatkozott: Ukrajna helye a szövetségben van.
Skandináv országok közszolgálati televíziói tárták fel, Oroszország hogyan készül szélerőműveket és kommunikációs kábeleket szabotálni az Északi-tengeren.
A sokszor kémbanknak titulált Nemzetközi Beruházási Bank több vezetője elleni amerikai büntetőintézkedések mostani elrendelése előtt csaknem két évvel írtuk itt a hvg360-on, hogy Magyarország az orosz ügynökök bázisává vált, mert Moszkvának az a célja, hogy meggyengítse az európai és euroatlanti intézményeket, és ebben partnerre talált Orbán Viktorban. Alább 2021 májusi cikkünket közöljük újra.
Ezt üzente Kínából Emmanuel Macron francia elnök, akit nagy pompával üdvözöltek, miközben a vele együtt érkezett Ursula von der Leyen nem kapott ilyen fogadtatást Pekingben. Az Európai Bizottság vezetője ugyanis szankciókkal fenyegette meg Kínát arra az esetre, ha fegyvereket szállítana Oroszországnak.
A román legfelsőbb védelmi tanács (CSAT) jóváhagyta a román légierő felszerelését ötödik generációs többcélú harci repülőgépekkel.
