Borhi László történész: Túl sokan fenyegetőznek felelőtlenül a világháborúval

hvg360: Az orosz-ukrán konfliktus két szláv nép háborúja?

Borhi László: Technikailag igen, de itt azért mégiscsak arról van szó, hogy egy nagyhatalom – Oroszország – megtámadott egy középhatalmat – Ukrajnát.

hvg360: Visszanézve lát olyan pontot, amivel elkerülhető lett volna ez a háború?

B. L.: Nem áll rendelkezésünkre olyan nyilvános információ, ami alapján ezt meg lehetne ítélni, de nagyon úgy tűnik, diplomáciai úton nem lehetett volna elkerülni. Kivéve, ha Ukrajna beleegyezik az orosz követelésekbe, ami nyilvánvalóan nem következhetett be. Elvileg minden konfliktus elkerülhető, ha a megtámadott fél elfogadja az agresszor összes követelését, ami nyilvánvalóan képtelenség.

hvg360: Mennyire lett volna opció az, amiről Donald Trump beszélt, hogy ő egyszerűen átadott volna területeket Putyinnak, a békéért cserébe?

B. L.: Amikor világossá vált, hogy megindul az orosz támadás, Joe Biden amerikai elnök is azt nyilatkozta, hogy egy kisebb mértékű orosz támadás esetén nem reagálnának, pontosan nem definiálva, mire gondol.

Hiába cáfolta nagyon gyorsan az amerikai külügyminisztérium, ez nem volt jó lépés Bidentől, mert az üzenetből az orosz vezetés nem tudhatta pontosan, hogyan reagál Amerika és a NATO.

Ez csak találgatás, de ha rögtön világos lett volna, hogy a NATO mindent megtesz az orosz agresszió visszaverésére, Putyin kétszer is meggondolja a támadást. Lehet, hogy arra számított, ugyanaz történik, mint Krím elfoglalása után: szankciók és üzengetések lesznek, komolyabb válaszlépés nem.

Ha viszont sikerült volna a Zelenszkij-féle vezetést a háború első napjaiban elmozdítani, akkor még az is elképzelhető, hogy a Nyugat benyelte volna.

hvg360: Miért?

B. L.: Egész egyszerűen kész tények elé lettek volna állítva, bár szankciókat hoztak volna. De ez szintén csak találgatás.