Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Részben teljesítette, részben viszont még nagyon távol van Oroszország attól a céltól, hogy megvédjék a Donyec-medencében élőket – mondta Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője a boszniai szerb ATV-nek. A politikus hozzátette, az általa csak különleges katonai műveletnek nevezett háború egy nagyon-nagyon nehéz feladat és úgy látja, azokat az embereket kell megvédeni, „akik nyolc évig a saját országuk támadásainak voltak kitéve”. Kitért arra is, hogy a „művelet” továbbra is folytatódik, bizonyára a frontvonal közelében élők biztonságának garanciáját az orosz támadásokban látja.
Állítása szerint ukrán részről folytatódik a szegényítetturán-tartalmú lövedékek bevetése, továbbra is lövik a térséget. „Éppen ezért kellő távolságra kell visszaszorítanunk az ellenfelünket, és ezért folytatódik a hadművelet" – magyarázta Peszkov. Úgy látja, némileg sikerült demilitarizálniuk Ukrajnát, mert számos fegyvergyárat és -raktárt megsemmisítettek.
Ezután a NATO Kijevnek nyújtott támogatásairól beszélt, a katonai szövetséget a konfliktus közvetlen résztvevőjének nevezte azért, mert folyamatosan fegyverekkel, lőszerekkel, harci eszközökkel és pénzügyi forrásokkal látják el Ukrajnát.
„Háborút vívni teljesen más dolog, az infrastruktúra, a városok teljes lerombolását és hasonlókat jelent. Mi ezt nem tesszük. Igyekszünk megóvni az infrastruktúrát és megmenteni az emberek életét" – mondta a Kreml szóvivője, aki szerint azért húzódik el a tavaly februárban kezdődött konfliktus, mert Oroszország voltaképpen nem is folytat háborút.
Dmitrij Peszkov arra is kitért, hogy a Nyugat „rossz és hibás lépései” kényszerítették rá Oroszországot a támadásra, mert ezek az államok elutasították a tárgyalásokat Vlagyimir Putyin elnökkel Oroszország biztonságáról, és Moszkva tiltakozása ellenére is azt mondták, felveszik Ukrajnát a NATO-ba. „Oroszország túlságosan is nagy ország ahhoz, hogy így lehessen vele bánni, és túlságosan is erős ország ahhoz, hogy megadja magát" – szögezte le végül a Kreml szóvivője.
