Igaz, hogy atombomba uránból is készülhet, de itt vége is van a szegényített urán és az atomháború kapcsolatának. Ez az anyag ugyanis úgy jön létre, hogy az urándúsítás során kivonják a természetben található uránból a hasadóanyagként használható, erősen sugárzó 235-ös izotópot, így a hátra maradt fém radioaktivitása jelentősen lecsökken.
Az urán egyik legfontosabb tulajdonsága, hogy sűrűsége jóval nagyobb az óloménál, így kiválóan alkalmazható páncéltörő lövedékek gyártásához. Másik jól használható előnye – legalábbis katonai értelemben – az, hogy a nagy sebességgel becsapódó lövedék meggyullad, és ezzel növeli a rombolóhatást.
Világszerte több mint egymillió tonna szegényített urán keletkezett – a dúsítás az atomerőművi fűtőelemekhez is kell, nem csak a bombákhoz –, s számos ország az 1970-es években kezdett kísérletezni a lőszerként való felhasználással.
De nem csak a hadseregben használják.
Háború Ukrajnában
2022 óta tart az orosz-ukrán háború. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
