Napokon belül megkezdhetik a lengyel légvédelem megerősítését a németek
A Lengyelországban becsapódó ukrán légvédelmi rakéták miatt ajánlotta fel a támogatását Németország.
A Lengyelországban becsapódó ukrán légvédelmi rakéták miatt ajánlotta fel a támogatását Németország.
2019 óta nem adnak ki erre engedélyt, de kedden a török külügyminiszter azt mondta, az embargó feloldása az egyik feltétele annak, hogy Törökország támogassa Finnország NATO-csatlakozását.
A volt német kancellár az orosz energiafüggésről és a háború lehetséges befejezéséről is beszélt.
Hetedik éve folyamatosan nő a fegyverkereskedelem a világban – állapította meg a SIPRI (Stockholm International Peace Research) most közzétett jelentése. Ebben még nem szerepel az idei év, pedig Putyin agresszióját követően drámai mértékben megnövekedtek a fegyverkezési kiadások a világon.
Meghosszabbítják az önkéntes tartalékosok kiképzését, megpróbálják felpörgetni a hadiipari innovációt, és még közelebb vonják a védelmi politika irányítását a miniszterelnökhöz, bár a centralizáció célja nem teljesen egyértelmű.
Az Egyesült Államok elnöke akkor hajlandó egy asztalhoz ülni az orosz elnökkel, ha az valóban eldöntötte már, hogy véget akar vetni a háborúnak.
A modern hadászati adományok mellett így tudnak a legjobban segíteni az országnak.
A NATO-tag Törökország korábban azért vétózta meg Svédország és Finnország csatlakozását a szövetséghez, mert szerinte Stockholm és Helsinki a török vezetés által terroristának tartott csoportokat támogat.
De akkor vajon milyen közös témája lehetett a két vezetőnek?
A magyarok mellett a törökök sem egyeztek bele, hogy a NATO-Ukrajna Bizottság ülését megtartsák.
Dmitro Kuleba azt mondta, Orbán Viktor túszként használja Kijevet, de az ukrán emberekben nincs semmiféle rossz érzés a magyarokkal szemben.
A varsói kormány már korábban döntött a gigantikus fegyverbeszerzésről, de az ukrajnai háború kitörése óta felgyorsította azt – a két fő forrás az USA és Dél-Korea.
Ezt Orbán Viktor jelentette be Kassán, a V4-csúcson.
Korábban Szijjártó arról beszélt, hogy Brüsszel miatt nem tudják megszavazni, mert nincs rá idejük.
Az ukrán elnök ismét az ukrán légtér biztosítását kérte a Nyugattól.
Nagyon valószínűnek tűnik, hogy nem az orosz hadsereg által kilőtt rakéta vagy rakéták öltek meg két embert az ukrán-lengyel határ lengyel oldalán, hanem az Ukrajnát megsorozó támadó rakétákra és drónokra kilőtt ukrán légvédelmi rakéták csapódhattak be Przewodów közelében. Bár az új fejlemények hatására a nyugati politikusok hangneme változik, az alapállás nem: a végső felelősség az Ukrajna ellen háborút indított Moszkvát terheli. Már csak azért is, mert egyes források szerint egy ukrán és egy eltalált orosz rakéta roncsai zuhantak le lengyel területen.
Semmi jele nincs annak, hogy a keddi lengyelországi robbanás szándékos támadás lett volna, és egyre biztosabbnak tűnik, hogy egy ukrán légvédelmi rakéta csapódott be – mondta Jens Stoltenberg.
Bár orosz rakéta csapódott be Lengyelországban, vélhetően nem fog közösen harcba lépni a NATO – ezt jelentené az ötös cikk életbe lépése. Van azonban egy NATO-mechanizmus, amely szerdán el fog indulni.
A szövetség alapító szerződésének 4. cikkelye szerint a tagok bármilyen aggályos kérdés esetén, különösen ha az egy tagállam biztonságához fűződik, kezdeményezhetik a nagykövetek találkozóját.
A lengyel kormány fontolóra vette, hogy a NATO alapszerződés 4. cikkelyének értelmében azonnali konzultációkat kezdeményeznek, miután meg nem erősített hírek szerint két orosz rakéta Lengyelország területén csapódott be, s az incidensben két ember életét vesztette. A rakéták Oroszország számára igencsak rossz pillanatban tévedtek lengyel területre. Még akkor is, ha olyan eszközök zuhantak le a határ közelében, amelyeket eltalált az ukrán légvédelem. Az oroszok – nem először – mindent tagadnak.