Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
A NATO elkezdte megvizsgálni a lehetőségeit annak, hogy hogyan tudna hatékonyan befektetni Ukrajna szovjetkori fegyverrendszereibe, nyilatkozta Antony Blinken szerdán a CNN-nek, Bukarestben, ahol a NATO-külügyminiszterek találkozóján vesz részt.
Az amerikai külügyminiszter arról beszélt, hogy "minden opciót megvizsgálnak" annak érdekében, hogy az ukránok megkapják, amire szükségük van, és ami a leghatékonyabb lehet számukra. Ez az ország a Szovjetúnió idejéből megörökölt fegyverarzenáljára is vonatkozik.
Blinken szerint a több évtizedes fegyvereknél azt kell biztosítani, hogy egyáltalán legyen hozzájuk felhasználható lőszer. Egyes esetekben ez azt jelenti, hogy "olyan dolgokat kell gyártani, amilyeneket egy ideje már nem gyártottak."
A New York Times vasárnap arról írt, hogy értesüléseik szerint a NATO fontolgatja, hogy feléleszt régi gyárakat Csehországban, Szlovákiában és Bulgáriában, hogy azokban újraindulhasson a szovjetkori lőszerek gyártása, mivel Ukrajna javarészt még mindig a Szovjetúniótól megörökölt tüzérségi rendszereit használja a háborúban.
(Nyitóképünk illusztráció.)
