Orbán jobban rajta tartja a szemét a honvédségen, a háború felgyorsította a katonai reformokat
6 perc
2022.12.02. 11:30
Meghosszabbítják az önkéntes tartalékosok kiképzését, megpróbálják felpörgetni a hadiipari innovációt, és még közelebb vonják a védelmi politika irányítását a miniszterelnökhöz, bár a centralizáció célja nem teljesen egyértelmű.
November 15-én néhány órára a politikai vezetés legmagasabb szintjén is potenciális forgatókönyvként kezelték, hogy Magyarország mégiscsak belesodródik az ukrajnai háborúba.
A kormányfő összehívta a Nemzeti Védelmi Tanácsot, Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter telefonon egyeztetett a NATO főtitkárával, és még azon az éjszakán frissítették azt a kormányrendeletet, amely szabályozza a szövetséges katonák magyarországi állomásoztatását. Mindez az után történt, hogy rakéta csapódott be és két embert megölt Lengyelországban. Bár kiderült, csak egy eltévedt ukrán légvédelmi lövedékről van szó, és így okafogyottá vált a NATO-tagállamok azonnali és kollektív katonai védelmi fellépése, a magyar honvédelem átalakítása valójában már az új kormány felállása óta zajlik.
Így például a honvédelmi miniszter végre belülről állhatott az élére annak, ami a szívügye: a tartalékos haderő fejlesztésének. Szalay-Bobrovniczky maga is tartalékos százados, és 2014 óta a Magyar Tartalékosok Szövetségének társadalmi elnöke, akinek most kettős funkciójában még magyarázkodnia sem kell, miért akarják növelni a tartalékosok létszámát, és emelni a kiképzés színvonalát.