Az orosz–ukrán válság kellős közepén ellátogatni Moszkvába, a NATO főtitkárával történt előzetes egyeztetés ellenére, mégiscsak provokáció, pont úgy, mint amikor 2015-ben, a Krím megszállása után fogadták Putyint Budapesten – írja kommentárjában a Neue Zürcher Zeitung külpolitikai szerkesztője, Meret Baumann.
A gépek közül harmincat Bosznia-Hercegovina kapja.
A magyar miniszterelnök és az orosz elnök találkozójának napján nyoma sincs annak, hogy Oroszország csökkentené az ukrán határhoz közel állomásozó haderő létszámát, sőt. A hétvégén újabb szárazföldi csapatok érkeztek. Zajlik a közös hadgyakorlat a Belarusz Köztársaságban és orosz hadihajók lepték el az európai vizeket.
A honvédelmi minisztert az orosz–ukrán konfliktusról kérdezték.
A honvédelmi miniszter továbbra is azon a véleményen van, hogy a honvédség képes ellátni az orosz-ukrán konfliktus esetén adódó feladatait, így nincs szükség arra, hogy már országok fegyvereseit telepítsék Magyarországra.
Ben Wallace magyar kollégájával, Benkő Tiborral egyeztetett.
Benkő Tibor szavait felkapta az orosz állami sajtó.
Minél többször írjuk le, hogy ennél közelebb még sosem álltunk egy háborúhoz, annál közelebb állunk egy háborúhoz? A nemzetközi híroldalak vezércikkeinek címe alapján bármelyik pillanatban megindulhat az orosz invázió, és a nyugati hatalmak is megunták már a diplomatikus nyelvezetet. Vajon az eljelentéktelenedést kockáztatja, akinek a kardja még a hüvelyben marad?
Egy esetleges invázió esetén viszont kemény szankciókat léptetnének életbe Oroszország ellen.
Egyelőre nem világos, hogy konkrétan mely NATO-tagállamokba küldenék az amerikai katonákat.
Telefonon beszélt egymással a francia és az orosz elnök. Utóbbi közölte, hogy a nyugati szövetségesek figyelmen kívül hagyták Moszkva alapvető aggályait.
Komolyan vehető-e a napokban Kijevbe készülő Tayyip Erdogan török elnök közvetítési ajánlata Ukrajna és Oroszország konfliktusában? Volodimir Zelenszkij ukrán elnök elfogadta a kezdeményezést, Moszkvában azonban hallgatnak. Sőt az egyre mélyülő török–ukrán politikai és katonai együttműködés kiváló érvet szolgáltat Vlagyimir Putyin orosz elnök számára, hogy a NATO – az Ukrajnába irányuló török fegyverszállítások révén – túllépte a megengedett határt. Ankarában mégis hisznek abban, hogy az ukrán válság diplomáciai úton megoldható, Erdogan pedig a múlt héten azt hangoztatta, hogy az orosz invázió nem valószínű.
A magyar külügyminiszter az ukrán-orosz helyzettel kapcsolatban kapott kérdéseket.
„Mindig segíteni fogjuk a vitás kérdések tárgyalásos rendezését” – írták.
Jan Lipavsky a korábbi orosz követelésre reagálva azt is elmondta, hogy nem hajlandók hagyni, hogy bárki is megmondja nekik, kit hívhatnak meg az országukba.
Feltüzelte az orosz médiumokat az, hogy az USA Moszkvának küldött válaszában megerősítette, nem fogadja el a Kreml követeléseit, azaz nem mond le a NATO keleti bővítéséről, és nem fejleszti vissza az 1997 után felvett tagállamok, így többek között Magyarország területére telepített infrastruktúrát.
A hvg.hu úgy tudja, valóban zajlanak a tárgyalások, és egyelőre ugyan nem érkeznek katonák, de a helyzet akár 24 órán belül is változhat.
Napról napra éleződik a NATO és Oroszország szembenállása, a Nyugat szerint Moszkva az Ukrajna elleni katonai készülődés mellett államcsínyt is előkészít Kijevben. Több ország fegyvereket küld Ukrajnának, és csapatokkal is erősíti Oroszországgal határos keleti szárnyát.
