Jelentős haderőfejlesztés jöhet Lengyelországban
A védelmi kiadásokat a GDP 3%-ára emelik, a hadsereg létszámát 250 000 főre, és bevezetik az önkéntes alapkiképzés lehetőségét – erről tárgyalt a héten a lengyel parlament.
A védelmi kiadásokat a GDP 3%-ára emelik, a hadsereg létszámát 250 000 főre, és bevezetik az önkéntes alapkiképzés lehetőségét – erről tárgyalt a héten a lengyel parlament.
„Ez embertelen. Ez a nemzetközi jog megsértése” – hangoztatta a NATO főtitkára, Jens Stoltenberg.
Napóleon kora óta nem vettek rész háborúban.
Jens Stoltenberg szerint az orosz–ukrán háború az elmúlt évtizedek legsúlyosabb katonai agressziója Európában.
A külgazdasági és külügyminiszter a NATO rendkívüli értekezlete után jelentkezett be.
Volodimir Zelenszkij sajtótájékoztatóján azt mondta, ha Ukrajna nem lesz többé, akkor Lettország, Litvánia és Észtország lehet a következő.
Összekovácsolta a NATO-t, kohéziót adott az Európai Uniónak, és ehhez még Orbán Viktort is igazodásra kényszerítette Vlagyimir Putyin az Ukrajna elleni invázióval, aminek a politikai szándéka is visszafelé sült el.
Orbán Viktornak nemcsak azért van morális felelőssége, mert blokkolta a NATO-Ukrán Tanács működését, hanem mert egy EU- és NATO-tagállamban ekkora geopolitikai befolyást biztosított Oroszországnak és Kínának – mondta a hvg360-nak Hegedűs Dániel politológus, a berlini German Marshall Fund munkatársa. Szerinte Orbán nemcsak a saját mozgásterét illetően tévedett, hanem Magyarország biztonságpolitikai pozícióit is durván aláásta. Interjú.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn kora délután Koszovóban tartott sajtótájékoztatót.
A NATO Reagáló Erőket most először vonják be védelmi céllal.
Aligha fér kétség hozzá csaknem egy nappal azután, hogy Vlagyimir Putyin parancsára orosz csapatok indítottak támadást Ukrajna ellen: a Kreml célja nemcsak Kijev megtörése, hanem egyenesen annak bevétele is. Közben az Egyesült Államok, az Európai Unió és Nagy-Britannia is szankciókat jelentett be Oroszországgal szemben, de a nagyon kemény, nagyon fájdalmas döntések elmaradtak, jobb esetben késnek. Magyarország már készül az Ukrajnából érkező menekültek fogadására, közben a konfliktus máris a kampány egyik témájává vált. Kövesse az eseményeket a hvg.hu-val és a hvg360-nal, ahol kiküldött tudósítóink jelentkeznek rendszeresen az ostromlott Kijevből.
Újabb szankciókat jelentett be csütörtökön a Fehér Házban Joe Biden, ám egyben az is világos volt, hogy az USA és szövetségesei mit nem tudnak vagy akarnak megtenni Moszkva agressziójával szemben.
A NATO elítélte az orosz támadást Ukrajna ellen, egyben azt is közölte, hogy következményei lesznek az agressziónak.
Miközben a világ arra vár, hogy Oroszország lerohanja-e Ukrajnát, a CNN exkluzív, mindkét országban végzett új közvélemény-kutatása szerint kétszer annyi orosz gondolja úgy, hogy helyes lenne, ha Moszkva katonai erővel akadályozná meg az ukránok csatlakozását a NATO-hoz, mint ahányan azt mondják, hogy ez helytelen lenne.
Az Oroszország-szakértő szerint nem lenne sétagalopp az oroszoknak egy invázió, Ukrajna elfoglalása nem olyan lenne, mint a Krímé.
A magyar nemzeti érdekek nem lehetnek mások, mint a transzatlanti közösség egészének érdekei. Megalkuvásmentesen részt kell vennünk a szövetségi rendszerünk Oroszország politikájának alakításában és érvényesítésében, nincs helye különutasságnak. Nem a fogadkozások és az üres szavak számítanak, hanem a tettek. Vélemény.
Igaz, hogy a Szovjetunió összeomlása után a Nyugat megalázta Oroszországot? Mitől fél Vlagyimir Putyin, és milyen történelmi, gazdasági, politikai okai vannak az orosz agressziónak? Magyarázó videó.
A litván elnök azt reméli, hogy az erről született döntést a védelmi miniszterek vilniusi találkozóján már meg tudják vitatni.
Az évtized második felére a honvédség komoly elrettentő erőt képvisel majd bármelyik potenciális ellenfél ellen, illetve a NATO egyik komoly hadserege lesz – állítja Demkó Attila, a Mathias Corvinus Collegium Geopolitikai Műhelyének vezetője.
Az ukrán elnök szerint megmaradásuk a kérdés.