A Mikulásgyár is a PISA-eredmények miatt háborog
Játékos tanulást lehetővé tevő játszóházat hoz létre az eddig leginkább adományokat gyűjtő szervezet.
Játékos tanulást lehetővé tevő játszóházat hoz létre az eddig leginkább adományokat gyűjtő szervezet.
Katasztrofálisan szerepeltek a magyar gyerekek a természettudományos, matematikai és olvasás-szövegértési kompetenciákat vizsgáló PISA-teszten; az előző felmérés óta nálunk romlott legtöbbet a gyerekek teljesítménye az EU tagországok közül. Szülőket kérdeztünk arról, mit gondolnak a csúfosan vizsgázó oktatási rendszerről.
Lesújtóan szerepeltek a magyar diákok a 2015-ös PISA-teszten, tanárokkal és egy, a fideszes oktatáspolitikára rálátó szakértővel elemeztük az okokat. Nem csak Hoffmann Rózsa a hibás.
A magyar oktatás igenis működik. Mint büntetőtábor és rituálé. Követeljük a PISA-paralimpiát!
A magyar oktatás gyorsuló eredményromlása mögött ezúttal nem a társadalmi egyenlőtlenségek erősödése áll. A 15 éves tanulók teljesítményének, készségeinek hanyatlását egyértelműen a 2010 óta erőltetett oktatási modell okozta. Radó Péter oktatáskutató elemzése.
Az ellenzéki pártok szerint a lesújtó eredmények a rossz oktatáspolitika következményei, a DK szerint Orbán a hibás.
Ha más méréseket is hozzáveszünk, már nem is olyan rossz a helyzet - érvelnek az oktatás szereplői.
Itt a sokat emlegetett tesztsorozat legújabb eredménye, most kiderül, hogy állnak a magyar 15 évesek a mérésben szereplő másik 71 ország diákjaihoz képest.
Ha nem is a legjobbak, de matekból és természettudományból is a jobbak között vannak a magyar gyerekek egy nemzetközi mérés most ismertetett adatai szerint. Mindez egész más képet mutat, mint a PISA-tesztek eredményei. De sajnos nem az orbáni iskola lett jobb, oktatási csoda sem volt. A mérés más.
Több mint egy évtizedes múltra tekint vissza az országos kompetenciamérés, de máig nem használja ki igazán az ezekből kinyerhető adatokat sem az oktatáskutatás, sem az oktatáspolitika, sem az egyes iskolák. De akkor miért is ír minden 6., 8. és 10. évfolyamos ma dolgozatot?
A magyar iskolarendszer egyik legnagyobb bűne, hogy nem csökkenti, hanem növeli a társadalmi különbségeket: egyes felmérések szerint 150-200 ezer gyerek nem jut hozzá minőségi oktatáshoz. Márpedig egyszer még piszok sokat fogunk fizetni, ha nem törődünk a szegényebb gyerekekkel: ma két dolgozóra három, húsz év múlva azonban már négy eltartott is juthat.
Ennyire kevésből ilyen oktatási eredményeket kevés helyen érnek el a világban. A PISA-adatok a pedagógusok munkáját dicsérik, hatékonyságban jók vagyunk.
A népszerű pszichológus és író, Vekerdy Tamás mindig is a magyar oktatási rendszer nagy kritikusai közé tartozott, azonban legfrissebb interjújában érezhetően türelme végére ért 80 éves korára. Meglátása szerint a jelenlegi szisztéma egyetlen értelme a spórolás mellett, hogy felülről egyetlen gombnyomásra működjön a rendszer, melyet jelenlegi minőségében egyenesen nemzetrontónak tart.
Ismét nemzetközi tanulmány igazolja, hogy a magyar kormánynak inkább csak a szlogenek szintjén fontos a hazai iskolarendszer: az utóbbi évek adatai ugyanis folyamatos, drasztikus forráskivonást mutatnak. Olyannyira, hogy ebben gyakorlatilag az egyik „élen járó ország” lettünk. De megerősíti az elemzés azt is, hogy az állam túl kevés tanórát fizet, a tanárokat nem becsüli meg, kevés és várhatóan kevés is marad a diplomás. Mindez úgy, hogy közben a tények cáfolják a tételt, mely szerint „egy jó szakma többet ér, mint a diploma”.
Rosszabb tanulási eredményeket ér el az a diák, aki rendszeresen a számítógép előtt ül, még akkor is, ha azt csak tanulási célból teszi. A nemrég közzétett OECD-jelentésen sokan meglepődtek, pedig nem egy új felismerésről van szó. De azért óva intenénk az iskolákat, hogy eltiltsák a gyerekeket az informatikai eszközöktől, ugyanis a munkaerőpiac által elvárt digitális írástudásban nagyon rosszul állunk. Van megoldás a látszatellentmondásra: az IKT-pedagógiában is felkészült tanár.
Kikerültek a 2012-es PISA szövegértési felmérés eredményei, több ponton megrendítően rossz eredményeket értek el a diákok, rengeteg feladatot el sem kezdtek. Számítógépes szövegértési feladatokban a harmincadik helyen zártak a diákok a harmincnégyből. Minden ötödik magyar diák funkcionális analfabéta.
Az Egyesült Államok általában közepes, vagy átlag alatti teljesítményeket ér el a nemzetközi tanulói vizsgálatokban – Magyarországhoz hasonlóan. Cserediákokat kérdeztek, szerintük mi a baj az USA oktatási rendszerével.
Egy friss spanyol kutatás szerint a matematika és természettudományos teljesítményt növeli a rendszeres házi feladat, de csak akkor, ha nem túl sok. 60-70 percnél nem érdemes többet tanulni otthon.
Nem kellene rácsodálkoznunk, ha egy tanító néni nem ad fel a gyereknek házi feladatot, az oktatási eredményekben világelső finn és koreai gyerekeknek például alig kell otthon tanulniuk. Az egész napos iskola után már kifejezetten káros tovább terhelni a diákokat, akik így akár napi 9-11 órát is kénytelenek „dolgozni”. Magyarországon ráadásul leginkább a gyakoroltató feladatok divatosak, amik kevéssé hatékonyak. Van azonban olyan iskola is, ahol 20 éve nincs házi.
A katasztrofális PISA-eredmények után a kormányszóvivő sajtótájékoztatón az Emmi minisztert mentegette Lázár János, hiszen a matekórát nem Balog Zoltán adja le.